Áder János és Novák Katalin kegyelmi ügyei
A köztársasági elnöki posztot korábban betöltő Áder János párhuzamba állította saját kegyelmi ügykezelését utódjával, Novák Katalinnal, akinek közelmúltbeli döntései sok közfelháborodást keltettek. Áder legújabb könyvének megjelenése apropóján a Mandiner kérdések sorát tette fel neki, többek között azt, hogy mit tenne, ha hozzá kerülnének hasonló dokumentumok, mint ami Novák helyzetében is megjelent.
Áder elmondta, hogy tíz éven át több mint 6000 kegyelmi ügy elbírálásán dolgozott, köztük Geréb Ágnes ügyén is, ahol nagy nyomás nehezedett rá. Végül kegyelmet adott a nőgyógyásznak, aki hosszú ideig nem gyakorolhatta hivatását. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a kegyelem megítélése komoly felelősséggel jár, melyhez megfelelő kollégák és idő szükséges a döntéshozatal előtt. Kiemelte: „Nem véletlen, hogy tíz év alatt az említett esethez hasonló nem fordult elő velem. Nem azért, mert annyira okos vagyok, hanem azért, mert a kollégáim tették a dolgukat, megóvtak attól, hogy ilyen helyzetbe kerüljek.”
Novák Katalin kegyelme és a következmények
Novák Katalin kegyelmi döntései viszont kérdéseket vetnek fel. Egyik legvitatottabb ügye Kónya Endre kegyelme, akit korábban börtönbüntetésre ítéltek, mert segített eltussolni felettese pedofil bűncselekményeit. Azóta sokan találgatják, mi állt a kegyelem mögött, és hogy az érintettek – mint Varga Judit igazságügyi miniszter – miért nem álltak ki nyíltan az ügy mellett. Balog Zoltán, aki szintén érintett, máig nem adott világos képet arról, miért tekintette fontosnak a kegyelem ügyét, miközben a Vásárhelyi elleni eljárásokról sem beszélt, amikor lehetősége lett volna rá.
Októberben Lázár János újraírta a kegyelmi ügy történetét, ezzel Orbán Viktornak is ellentmondva. Mindezek mellett, Novák Katalin nemrégiben egy pódiumbeszélgetés keretein belül megosztotta, mennyire nehéz időszakon van túl, utalva arra, hogy „pokoli másfél éve volt” az elmúlt időszakban.
