Tényleg az orbáni adóemelések miatt drágult brutálisan a benzin?
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állítja, hogy ma 200 forinttal több adót fizetünk egy liter benzin után, mint 2010-ben. Azonban az Európai Bizottság által publikált adatok ezt nem támasztják alá, hiszen az eltérés valójában körülbelül 100 forint. A kőolaj szállításának megszakadása és a világpiaci árak emelkedése miatt az üzemanyagárak kérdése kiemelt fontosságúvá vált, különösen a Közel-Keleten zajló konfliktusok következtében.
A magyar kormány március 9-én védett árakat vezetett be, miközben csökkentette a benzinre vonatkozó jövedéki adót is. Ennek eredményeként – bizonyos feltételek mellett – a 95-ös benzin ára 595 forintra, míg a dízel 615 forintra csökkent literenként. Magyar Péter emellett négy Facebook-posztban hangsúlyozta, hogy az üzemanyag árának emelkedése az Orbán-kormány által bevezetett adók eredménye.
Az adók hatása az üzemanyagárra
Az üzemanyagok ára több tényezőből áll össze, például a kőolaj beszerzési költségéből, a finomítási költségekből és a szállítási díjakból. Az adók, mint a jövedéki adó és az általános forgalmi adó (áfa), szintén szerepet játszanak az ár meghatározásában, ám a kormány nem minden esetben tudja befolyásolni ezeket. Az EU által meghatározott minimális jövedéki adót kötelező betartani, és a kormány csak felfelé eltérhet tőle.
Magyar Péter vádja részben helytálló, hiszen a 2010 és 2026 közötti időszakban valóban emelkedtek a jövedéki adók és az áfa, ami hozzájárult a benzinár emelkedéséhez. A 95-ös benzin jövedéki adója például 2010-ben 120 forint volt, míg 2026-ra 158,8 forintra nőtt. Ugyanakkor az áfa is nőtt 25%-ról 27%-ra. Érdekes módon a kőolaj-készletezési díj viszont csökkentett költséget jelentett, amely 3,35 forintról 3 forintra csökkent 2010 óta.
Adóteher és benzinárak: A számok tükrében
A valóságban, ha a benzin adók nélküli ára 200 forint maradt volna, az adóemelések miatt a végső ár 404 forintról 460 forintra emelkedett volna a 95-ös benzin esetében. Ez a különbség körülbelül 14%-os növekedést jelentene csupán az adóváltozások folytán. Az Európai Bizottság által megosztott adatok alapján 2026. március 9-én a 95-ös benzin átlagára 594,1 forint volt, míg az adók nélküli ára 306 forint, így a végső adóteher 288,1 forintot tett ki.
Összességében elmondható, hogy az adóknak köszönhetően valóban emelkedtek az üzemanyagárak, de a drágulás mértéke nem kizárólag az adósem emelések következménye, hanem a kőolaj árának emelkedéséhez is kapcsolódik. A teljes adóteher százalékos aránya is csökkent az elmúlt évek alatt 58%-ról 48%-ra.
Kritikai megjegyzések a magyar adózásra
A képet árnyalja, hogy Magyarországon a benzinre vonatkozó adófajták között két olyan elem is található, ami nem szerepel az Európai Bizottság kimutatásaiban. A kiskereskedelmi adó és az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer költségei nem jelennek meg a becslésekben, ami körülbelül 23-24 forint plusz terhet jelenthet literenként az üzemanyagárakban. Ezáltal pedig a magyar politikai diskurzusban elhangzott 200 forintos adóemelés nem tűnik valóságnak, hiszen a valódi különbség sokkal alacsonyabb.
Ez a helyzet az adáktól független áremelkedések fényében azt jelzi, hogy az üzemanyagárak emelkedését több tényező együttes hatása alakítja, és nem csupán a kormányzati intézkedések következménye. A jövőbeni vitákban érdemes figyelembe venni ezeket a komplex dinamizmusokat, amikor az üzemanyagárak alakulásáról beszélünk.
