Magyarország zöld utat adott az EU és Ukrajna, Moldova közötti csatlakozási tárgyalásokhoz
Az Európai Unió valamennyi tagállama egyetértett abban, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök az X közösségi platformon osztotta meg az örömhírét, miszerint „fantasztikus hír” érkezett, hiszen ezáltal közelebb kerültek az EU-tagsághoz, ami a kitartó munkájuk egy újabb lépése.
A csatlakozási folyamat 33 fejezetet foglal magában, amelyek hat tematikus klaszterbe sorolhatóak. Az első klaszter az uniós jogállamisági, emberi jogi és igazságszolgáltatási követelményeket tartalmazza, és „alapvetések” néven ismert. Ez az a csoport, amelyet a bonyolult eljárás keretében először nyitnak meg, és utolsóként zárnak le.
Ukrajna és az informálisan összekapcsolt Moldova két éve törekszik arra, hogy megnyithassa ezt az első klasztert, ám a folyamat Orbán Viktor vétója miatt leállt. A megoldás a magyar kormány áprilisi váltásával érkezett meg. Magyar Péter szerdán bejelentette, hogy megállapodás született Ukrajnával a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelméről, ami megjelenik Ukrajna Európai Unió felé tett cselekvési tervében is.
Amennyiben az ukrán kormány valóban teljesíti a megállapodást, a magyar kormány hajlandó hozzájárulni az első csatlakozási klaszter megnyitásához Ukrajna számára. Diplomáciai források szerint a magyar képviselő szerdán Brüsszelben feloldotta a vétót, lehetővé téve, hogy a 27 tagállam egy hangon elindíthassa az eljárást.
A következő lépésben az EU Tanácsa levelet küld Ukrajnának és Moldovának, amellyel ismertetik álláspontjukat, lehetővé téve a nagykövetek számára a további értékelést. A kormányközi konferencia, amely hivatalosan elindítja a folyamatot, várhatóan június 15-én vagy 16-án zajlik majd Luxemburgban.
A megállapodás fényében, ha Ukrajna átülteti a tárgyalt intézkedéseket a jogrendjébe, a kárpátaljai magyar közösség jelentős jogokat nyer a jövőben az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat és a politikai részvétel terén.
