Nincs Igazmondási Kötelezettség?
Hrabóczki Dániel, ismertebb nevén Gundalf, a 444-nek adott interjújában kifejtette, hogy a titkosszolgálati beszélgetéseken valótlanságokat mondott az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH). A kormány nemrégiben közzétett egy összevágott videót, amely szerint Orbán Viktor miniszterelnök arra utalt, hogy Gundalf beismerte, hogy beszervezték az ukránok. De valójában Gundalf nem mondott ki ilyen állítást; inkább egy narratívát próbált építeni, amely a kormány propagandájának kedvezett. Elmondása szerint úgy vélte, hogy politikai okokból úgyis kitalálnak valamit ellene, ezért előre megtervezte állításait.
Gondolatok az Igazmondási Kötelezettségről
Egy általunk feltett kérdésre, hogy a titkosszolgálati meghallgatáson valóban létezik-e igazmondási kötelezettség, Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, megerősítette: a meghallgatások során nem kötelező igazat mondani. Ez nem egy hivatalos tanúi meghallgatás, így a résztvevők szabadon mondhatják el véleményüket anélkül, hogy büntetőjogi következményekkel kellene szembenézniük. Az ilyen eljárások nem formalizáltak, és nem kötelezhetők ügyvéd jelenlétére sem.
Politikai Előnyök és Egyenlőtlenségek
Bár ügyvéd nem volt jelen, a videó nyilvánosságra hozatala miatt a beszélgetésnek mégis volt tétje. Remport Ádám szerint a kormány felé húzódó tömegkommunikációs csatornák és a nyilvános videó közzététele egyenlőtlen helyzetet teremt. Az állam szervének fölénye a meghallgatás résztvevőivel szemben kétségtelen, és ez problémás, főleg, hogy a politikai döntés függvényében a minősített adatok nyilvánosságra hozatala is politikai indíttatású lehet.
Következmények és a Pegazus-ügy
A Pegazus-ügyben számos szereplő küzd a megfigyelés következményeivel, az Alkotmányvédelmi Hivatal pedig nem ismerte el, hogy adatokat gyűjt róla. Egy ilyen meghallgatási helyzetben egy állampolgár soha nem lehet egyenrangú fél, így az érintettek sok szempontból ki vannak szolgáltatva a hatóságoknak, mint a formalizált nyomozási eljárásokban. Ennek fényében hasonló garanciákra lenne szükség, mint a büntetőeljárásokban, hiszen elképzelhetetlen, hogy egy gyanúsítotti kihallgatás anyagát jogszerűen közzétegyék.
Demokratikus Szokások és a Nyilvánosság
Az a kérdés, hogy a meghallgatások nyilvános felvételei normális gyakorlatnak számítanak-e a demokráciákban, vagy inkább a féldiktatórikus rendszerek sajátosságai közé tartoznak, megosztja a véleményeket. Remport Ádám véleménye szerint, amikor politikailag kifizetődő, a kormány hajlamos nyilvánosságra hozni felvételeket, míg a hátrányos esetekben nem merül fel a közzététel. A titkosszolgálatok feletti kormányzati kontroll helyénvaló, azonban a visszaélés lehetősége miatt sokkal erősebb garanciákra van szükség.
Következtetés
A jelenlegi helyzetben a magyar jogszabályok hiányosságait az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban megállapította, javaslatait pedig végre kellene hajtani. Az állampolgárok védelme érdekében létfontosságú, hogy megfelelő jogi keretek között működjenek a titkosszolgálatok, elkerülve a jogellenes figyeléseket és a politikai visszaéléseket.
