Nincs nagy áttörés Hszi és Trump találkozóján, de legalább beszélnek egymással
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, csaknem egy évtized után látogatott újra Kínába, utoljára 2017 novemberében tette meg ezt, amikor Hszi Csin-ping akkori kínai elnök fogadta. A találkozó során nemcsak a két vezető személye, hanem a világpolitikai helyzet is drámaian megváltozott. Míg Trump elnökségének kezdetén Amerika a globális gazdasági dominancia tudatában élt, most Kína gazdasági felemelkedése már sokak számára nyilvánvaló. Kína azóta katonailag is sokkal erősebb lett, de a gazdasági lassulás és belső problémák miatt a tárgyalásra egy sérülékenyebb pozícióból érkezett. Trumpnak viszont a közelgő félidős választások miatt nagy nyomás nehezedik, hiszen az Irán ellen indított háború következményeként megnövekedett inflációval és a választóknak elvárt gazdasági eredménnyel kell szembenéznie.
A pekingi csúcstalálkozónak legfőbb hozadéka, hogy egyáltalán létrejött, és ez már önmagában is sikert jelenthet a szakértők véleménye szerint. A készített hivatalos közlemény szerint Hszi és Trump egy „stratégiai stabilitáson alapuló, konstruktív” kétoldalú kapcsolat kiépítését tűzte ki célul, amely a jövőbeli kapcsolat kereteit is meghatározná.
Ugyan konkrét üzleti megállapodások nem születtek, a pekingi látogatást mindkét fél az enyhülés jeleként értékelte. A Wall Street Journal kiemelte, hogy a feszültségek csökkentése a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat kiszámíthatóbbá teheti, különösen a múlt évben tapasztalt vámháború okozta káosz után. Azonban a találkozónak voltak feszültségei is, különösen Tajvan ügyében. Hszi e téren arra figyelmeztetett, hogy a két ország nem engedheti meg magának, hogy beleessen Thuküdidész csapdájába, mely a történelmi hihetetlen konfliktusok elkerülését sürgeti.
Tajvan ügye mégis rendezetlen maradt; Hszi egyértelműen megfogalmazta, hogy a helyzet kulcsfontosságú, a konfliktusok elkerülése érdekében pedig a helyes kezelése elengedhetetlen. Trump nem tett új ígéreteket a Tajvannak szánt fegyvereladások korlátozására, de nem is erősítette meg azt nyilvánosan. A találkozó így a status quo fenntartásával zárult.
Iráni ügyek tekintetében sem született áttörés; Trump Kína befolyását kívánta felhasználni Teheránnal szemben, hogy támogassa a Hormuzi-szoros újranyitását, illetve nyomást gyakoroljon a nukleáris program korlátozása érdekében. Hszi azonban csak általános elveket említett, és konkrét lépésekről nem esett szó. Az elemzők megosztják a véleményt, hogy az AI szabályozása sem hozott érdemi előrelépést, csupán kisebb lépések történtek a kockázatok közötti kommunikációs csatornák kialakítása érdekében.
Trump „fantasztikus kereskedelmi megállapodásokról” beszélt, megemlítve, hogy Kína kétszáz Boeing repülőgép vásárlásáról döntött. Hszi ugyanakkor hozzájárult az amerikai piac további megnyitásához, és a felek között tárgyalás zajlott a piaci hozzáférés bővítéséről. A találkozó zárásaként Hszi jelezte, hogy szeptemberben viszonozni fogja a látogatást, ami esélyt ad arra, hogy talán több kézzelfogható eredmény születhessen.
