Jogállam a béka segge alatt: A valóság leleplezése
A „jogállam” kifejezés Magyarországon ma már inkább derültséget vált ki, mintsem megbecsülést. A World Justice Project legfrissebb jelentése világosan kimutatja, hogy hazánk állapota a jogállamiság terén kifejezetten aggasztó: a magyar jogállam helyzete jelenleg kétszer közelebb áll az afgánhoz, mint a dánhoz. Az Európai Unió összehasonlításában hazánk a legrosszabb helyzetben lévő tagállam, ahol a hatalom elszámoltathatósága a legalacsonyabb, és az igazságosságra való törekvés gyakorlatilag megvalósíthatatlan.
Gulyás Gergely miniszter májusi kijelentése, miszerint „Magyarországon működő jogállam van”, szöges ellentétben áll a valósággal. Bármennyire is próbálnak mesterségesen fenntartani egy jogállam látszatát, a nemzetközi kutatások – mint például a World Justice Project elemzése – azt mutatják, hogy a magyar jogi keretrendszer inkább csak legnagyobb megszorítással nevezhető jogállamnak. A ranglétrán a legrosszabb államok közé tartozik, a Dánia által képviselt mintához képest 40 pont hátrányban van, míg Venezuelától csupán 24 pontnyira áll.
A jogállamiság összetevői és azok hiánya
De mit is jelent a jogállam valójában? Számos definíció létezik, de a World Justice Project értelmezése szerint a jogállamiság a törvények, intézmények és közösségi elkötelezettség rendszerét jelenti. A jogállamnak négy alapvető elvet kell megvalósítania: a hatalom elszámoltathatóságát, a jog igazságosságra való törekvését, a kormányzás ellenőrizhetőségét, és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A jogállamiság nem csupán jogászok játszótere. Képesnek kell lennie fellépni a korrupció, a szegénység és más jogsértések ellen, így mindannyiunk érdeke, hogy erős jogállamban éljünk. Azonban a jelenlegi helyzet arra utal, hogy a jogállamért vívott harcunk távolról sem ér véget; a WJP évről évre összehasonlítja az országok jogállamisági teljesítményét, és a legújabb adatok szerint Magyarország az 143 vizsgált állam közül a 142. helyen áll.
Cseppek a tengerben: a magyar jogállam helyzete
Az elmúlt tíz évben a magyar jogállam indexe 58 pontról 50 pontra csökkent, amely azt jelzi, hogy a helyzet valóban romlott. A Kormányzati Hatáskörök Külső Kontrolljának terén a 123. helyen állunk, míg a korrupcióval szembeni fellépés terén a 65. helyet foglaljuk el. Mindez azt üzeni, hogy a hatalommegosztás és a fékek ellensúlyok rendszere nem csupán üres frázis, hanem a magyar állam válságának alapvető oka.
A WJP elemzésében cáfolhatatlanul látható, hogy a magyar állam jelenlegi működése mind a jogi érzékenység, mind a polgári jogok érvényesítése terén súlyos hiányosságokkal küzd. Az alapjogok érvényesülésének mutatója csupán 52 pontos, míg a jogszabályok betartatása 44 pontos eredményt ért el, mindezek a számok pedig a legrosszabb államokkal vetekednek, ezzel is azt jelzik, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere gyakorlatilag összeomlott.
Szembenézés a valósággal: Korrupció és hatalom
A WJP elemzése egyértelműen azt mutatja, hogy a hangzatos „jogállam” kifejezés mögött egy elburjánzó korrupció, állami túlhatalom és jogfosztás rejlik. A kormány cselekedetei és a bíróságok aránytalan befolyásolása nem erősíti a jogállamot, hanem éppen ellenkezőleg: aláássák azt. A jogállam ugyanis nem csupán egy elméleti fogalom, hanem a mindennapi életünk része, amely tükrözi, hogyan tekint a kormány a polgárok jogaira.
Jelenleg Magyarország jogállama csak a legnagyobb megszorítások mellett nevezhető jogállamnak, és a jövőbeli lépések megtervezésére és a változások elősegítésére sürgős szükség van. Ha a kormány valóban elkötelezett a jogállamiság mellett, ahogyan azt oly gyakran hangoztatják, akkor ezzel nemcsak a nemzetközi közvéleményt, hanem a hazai állampolgárok bizalmát is helyreállíthatják. A jog állama nem szavakban, hanem tettekben nyilvánul meg, és az állampolgárok esélyei a joggal szembeni konfliktusokban alapvetően befolyásolják az életminőségünket.
Ha a helyzet drámaian megváltozik, úgy lehetséges, hogy Magyarország elkerülheti a tragikus sorsot és visszatérhet a jogállam fénypontjára, hiszen a polgárok érdeke, hogy a jogi keretek között éljünk és érvényesíthessük alapjogainkat.
Forrás: helsinkifigyelo.444.hu/2025/11/06/a-jogallami-beka-segge-alatt
