A Magyar Tudományos Akadémia Elnökválasztása: Borhy László Válasza
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése 2026. május 4-én és 5-én kerül megrendezésre, ahol nemcsak az új elnök személye dől el, hanem a testület egészének vezetői pozíciói is betöltésre kerülnek. Az elnöki posztra négy jelölt indult: Borhy László, Miklósi Ádám, Perczel András és Pósfai Mihály. A választási folyamat márciusban zárult, és a jelöltek programjai már nyilvánosak.
Borhy László: A Régész és Oktató
Borhy László régész, egyetemi tanár, 2017 és 2025 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, valamint a Magyar Rektori Konferencia korábbi elnöke. Az MTA rendes tagjaként 2019 óta dolgozik a tudományos közösségben, főbb kutatási területei közé tartozik a késő római hadtörténet és az ókori művészetek. Határozott célja a megosztott tudományos közösség újraegyesítése, a fiatal kutatók támogatása és a magyar tudomány nemzetközi jelenlétének erősítése.
Borhy László Programja és Válaszai
Borhy László három kiemelt területet határozott meg, amelyek elnöksége alatt fontos intézkedésekként valósulnának meg. Ezek közé tartozik:
1. **Az MTA autonómiájának megerősítése**: Az Akadémia működési feltételeinek rendezése, amely magában foglalja a 2019-ben leválasztott kutatóhálózat helyzetének hosszú távú fenntarthatóságát és a kutatóközpontok működési kereteinek újragondolását. Borhy hangsúlyozza, hogy a kutatói közösség számára a legjobb megoldás az MTA alatti működés biztosítása, amely a stabilitást és fejlődést segíti elő.
2. **A tudományos közösség integrációja**: Az együttműködések erősítése és a széttagoltság csökkentése érdekében Borhy szerint a közösségi munka kulcsfontosságú a tudományos teljesítmény fenntartásához és növeléséhez.
3. **Fiatal kutatók helyzete**: Borhy célja, hogy a fiatal kutatók számára stabil és támogató környezetet teremtsen, amely lehetővé teszi számukra a szakmai fejlődést és a tudományos közösség alakításában való aktív részvételt.
Az Elnöki Esélyek és Kihívások
Borhy László hangsúlyozta, hogy az MTA elnökválasztása nem politikai verseny. Az akadémiai közösség újbóli integrációja és a tudományos függetlenség megőrzése áll a középpontban. Az elnöki pozíció számára nem csupán a politika, hanem a tudomány és szakmai autonómia védelme a nélkülözhetetlen. Borhy élvezi a tapasztalatokat, amelyeket korábbi vezetői pozíciói során szerzett, és az akadémiai közösség érdekeinek képviseletében hisz a széleskörű együttműködés fontosságában.
Az Elmúlt Hat Év: Eredmények és Kihívások
Kritikai elemzésében Borhy László kiemeli, hogy az elmúlt hat év során a magyar tudomány számos sikerrel zárta le a nehéz időszakokat, amelyek igencsak megpróbálták a kutatói közösséget. Az MTA 200. évfordulójának megünneplése mellett a közösségi programok bővülése is jelentős pozitív fejlődésnek számít. Ugyanakkor a feszültségek és a bizalom megrendülése is aggasztó, amely közvetlen hatással volt a fiatal kutatók jövőjére.
Borhy zárásképpen hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszak feladata nem csupán a régi állapotok helyreállítása lesz, hanem egy olyan új, átlátható és együttműködésen alapuló rendszer kialakítása, amely a tudomány és a társadalom közötti bizalmat erősíti.
