Fidesz és KDNP: Elutasított normakontroll kérelem
A Fidesz és a KDNP utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a 16. és 17. alaptörvénymódosításokkal kapcsolatban. A kérdést a testület a legutóbbi ülésén tárgyalta, és a péntek reggel kiadott végzésből kiderült, hogy a 16. alaptörvénymódosításra vonatkozó indítványt elutasították.
Érdekes, hogy a változás elején álló Alkotmánybíróság két tagja, Polt Péter elnök és Handó Tünde, különvéleményt írtak a döntésekhez, amelyben azt hangsúlyozzák, hogy érdemi elbírálásra lett volna szükség.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó módosítás
A Fidesz és KDNP célja az volt, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogszabályt, amely lehetővé tette a Tisza számára a kekvák megszüntetését. Az alaptörvény módosítása kimondja, hogy a közfeladatot ellátó alapítványok által juttatott állami vagyon, valamint annak hozama ingyen visszaszáll az államra, így a jogokat az állam gyakorolja az alapítvány felett.
Ellenzéki kifogások
Az ellenzéki képviselők azzal érvelnek, hogy a Fidesz-KDNP beadványában megfogalmazottak nem csupán alkotmányos normák, hanem egy specifikus jogviszony-rendezésről van szó. Magyar Péter kijelentette, hogy a Fidesz beadványa a múltban létrejött intézmények sorsát rendezni próbálja, miközben a támadott előírásnak nem általános alkotmányos normája van, hanem kifejezetten egy azonosítható körre vonatkozik.
Az Alkotmánybíróság álláspontja
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy ők csupán eljárásjogi szempontból vizsgálhatják az alaptörvénymódosításokat, de a tartalmi kontrollra nincs hatáskörük. Hangsúlyozták, hogy a jogszabályokat az Országgyűlés határozza meg, és az Alkotmánybíróság nem avatkozhat bele ebbe a folyamatba.
Elutasított beadvány
A Fidesz-KDNP beadványát érdemi vizsgálat nélkül utasították el. Az indítványozók nem állították, hogy eljárási hiba történt volna, csupán tartalmi kifogásokat emeltek. Az Alkotmánybíróság határozata alapján azonban a tartalmi kontrollra nincs lehetőség, függetlenül attól, hogy az indítványozók ezt jogforrás minősítés problémájaként kezelik.
Politikai következmények
A határozattervezet szigorú politikai környezetet mutat, és felveti a kérdést, hogy a Fidesz által kezdeményezett intézkedések mennyire tükrözik a jogállamiság alapelveit. Az új alkotmányos kérdések és a testület hatáskörének határvonalai, valamint az Alkotmánybíróság hitelessége folyamatosan középpontba kerülnek a politikai diskurzusban.
