A Jogszabályok Hatásvizsgálata: Elengedhetetlen Eszköz a Jól Működő Gazdaság Kialakításához
A jó kormányzás alapja egy meglepően egyszerű, mégis rendkívül fontos gondolat: foglalkozni kell azzal, hogy egy jogszabály elfogadása javít-e a meglévő helyzeten, vagy éppen ellenkezőleg, ront rajta. Ez a megállapítás elsőre magától értetődőnek tűnhet, azonban az elmúlt 16 év során nyilvánvalóvá vált, hogy a gyakorlatban korántsem ilyen egyértelmű minden esetben.
A jogszabályok hatásvizsgálata lényegében egyfajta rendszerszintű „előnézetet” jelent, amely során a új jogszabályok bevezetése előtt, vagy a már létezőek utólagos felülvizsgálatakor, megvizsgálják azok költségeit, várható következményeit és hasznait. Ez a folyamat kiterjed a versenyszempontú elemzésre is, amely azzal foglalkozik, hogy egy tervezet vagy egy jelenleg érvényben lévő jogszabály nem indokolatlanul szűkíti-e a piaci versenyt.
Magyarországon a hatásvizsgálat mindig is a figyelem perifériáján helyezkedett el, már a 2010 előtti időszakban is. Az eltelt tizenhat év alatt azonban ciklikusan leépültek azok a mechanizmusok, amelyek legalább alapvető interrogációra késztették volna a törvényhozókat az egyes jogszabályok elfogadása előtt. A hatásvizsgálatok, így a versenyszempontú értékelések is, egyre inkább háttérbe szorultak, megkerülve vagy egyszerűen kiüresítve a jelentőségüket.
Ennek következményeként egy olyan túlzsúfolt törvényhozási gyakorlat alakult ki, amely szinte futószalagon, érdemi kontroll nélkül termeli a jogszabályokat, miközben a gazdaság folyamatosan szenved a következmények miatt. A cikkben részletesen bemutatjuk a versenyszempontú hatásvizsgálat lényegét, fontosságát, valamint azt, milyen következményekkel jár a tartós elmaradása, és végül, milyen lépéseket lehetne tenni annak érdekében, hogy Magyarország újra komolyan vegye ezt a gyakorlatot.
