„Hány halott számít tömegsírnak, Uram?” – Film készült a cseh történelem szégyenteljes eseményéről
A múlt század első felében lezajlott tragikus események, amelyek számos áldozatot követeltek, máig adósai maradtunk a történelmünknek. A legfrissebb szlovákiai botrány is jól példázza, hogy a mai napig nemcsak a közvélemény, hanem a kormányzati szándék is távol áll attól, hogy a múlt bűneivel szembenézzen. Az igazságot megkérdőjelezők az 1945 után életbe lépett Beneš-dekrétumok árnyékában börtönbüntetéssel sújthatók, ami világosan mutatja, hogy Szlovákiában a történelem feldolgozása nem prioritás.
Csehország ezzel szemben, bár nem szándékozik hatályon kívül helyezni a Beneš-dekrétumokat, emlékezetpolitikai szinten előrelépéseket tett. Václav Havel elnökké választása után 1989 decemberében bocsánatot kért a 3 millió kitelepített szudétanémettől, és 1997-ben hivatalosan is elhangzott a cseh–német megbékélési nyilatkozat. A német lakosság erőszakos eltávolítását az elmúlt évtizedek során több jelentős művész, író és filmes feldolgozta, míg Szlovákiában ezek a témák sokkal kevésbé kaptak figyelmet.
Az egyik lezajlott fontos mű Kateřina Tučková „Gerta Schnirch kiűzetése” című regénye volt, amely 2009-ben jelent meg. A könyv kiterjedt közönségsikernek örvendett, ám heves vitákat is generált. A regény a nők szemszögén keresztül mutatta be a németek kitelepítésének egyik legdrámaibb epizódját, a brünni halálmenetet. E regény alapján készült a közelmúltban bemutatott kétrészes tévéfilm, amelyet Csehországban nagy érdeklődés kísér, és ősszel a köztévé is műsorára tűzi majd.
Brünn, ma Brnó, történetéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a jelentős német lakosság, amely az 1939-es német megszállás előtt kiemelkedő részesedést képviselt. Itt a náci diktatúra alatt kegyetlen bánásmódban részesült a cseh lakosság, a városban létrehozott politikai börtönben több mint nyolcszáz civilt végeztek ki, sok esetben nyilvánosan, míg a zsidó népességet megsemmisítő táborokba deportálták. A felszabadulás után a helyi közösség haragja a német kisebbségre irányult, számtalan ártatlan szenvedett a kollektiv bűnösség átokkal sújtott képének következtében.
Ez a történeti kontextus továbbra is releváns a cseh és a szlovák társadalom számára, bemutatva, mennyire fontos a múltbeli események kritikája és a történelmi szembenézés, ahogy a legújabb filmes feldolgozások is e cél szolgálatában állnak.
