Orosz dezinformációs kampány hatása a magyar közösségi médiában
Az orosz háttérrel rendelkező Matrjoska bothálózat aktivitása a magyar politikai tájat is elérte, és most a választási kampány idején kifejezetten az ukrán–magyar feszültségekre összpontosít. Március 14-én a The Insider orosz oknyomozó portál tudósítása alapján a dezinformációs tevékenység egyértelműen a moldovai és a német esetek után következett be. A történetek és hamis videók, amelyek a közösségi média felületein kezdtek terjedni, egy része állítólag saját forrásból származik, ami arra utal, hogy a Matrjoska aktívan generálja a saját hamis tartalmát.
A hírek szerint a Bot Blocker/Antibot4Navalny kollektíva az első körben öt olyan videót azonosított, amelyek a Matrjoska művelethez kapcsolódnak, de arról nem tettek említést, hogy ezek a videók milyen mértékben terjedtek el a különböző platformokon. Ahogy a Lakmusz szerkesztősége észlelte, ezek a tartalmak angol nyelven készültek, és többnyire a magyar internetezők körében alacsony megosztási számokkal bírnak, holott a megtekintések száma látszólag magas.
Hamisítványok és visszaélések
A Matrjoska bothálózat termékei között egy sor olyan videó szerepel, amelyek a nyugati sajtótermékek nevével és logójával visszaélve próbálnak hamis információkat csempészni a köztudatba. Az álhírek többsége szorosan kapcsolódik az ukrán–magyar konfliktushoz, és céljuk nem más, mint a két ország közötti feszültségek fokozása. A videók és posztok jellemzően angol nyelvű narrációval és zenei aláfestéssel rendelkeznek, amely feszültséget igyekszik kelteni a nézőkben.
Az álhírek jelentős része korábbi, már megcáfolt információkra építkezik, mint például Hrihorij Omelcsenko ukrán ex-tábornok állítólagos fenyegetése Orbán Viktor és családja ellen. Az ilyen típusú manipulációk célja, hogy a nem megfelelően ellenőrzött információkat elhintve, politikai zűrzavart keltsenek.
A hírek terjesztésének módszerei
A Matrjoska bothálózat által végzett dezinformációs kampány során a közösségi média platformok, mint az X (korábban Twitter), a TikTok és a Telegram, szerves részei a stratégiai megvalósításnak. A célzott e-mailes megkeresések a szerkesztőségeknek hamis tartalmak terjesztésére irányulnak, ezzel megnehezítve a tényellenőrző munkát. A Bot Blocker/Antibot4Navalny szerint ez a taktika jól ismert, és már régóta alkalmazzák a tényellenőrzők túlterhelésére és a dezinformációk látszólagos hitelességének növelésére.
Bár az ilyen jellegű információkat a médiális tájban nehéz megerősíteni, a valóságban a Matrjoska művelet hatása a magyar közösségi médiában egyelőre minimálisnak tűnik. A Bot Blocker csoport szerint eddig egyik álhír sem vált virálissá, és a megoslások száma is csekély. Az eddig észlelt aktivitás inkább a spitfiring (rókafogó) termékek között történt, amelynek célja a közvéleménnyel való manipuláció, azonban a tényleges terjedés mértéke kétséges.
