ELÉG A KÉTHARMAD? A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK LEVÁLTÁSÁNAK FELTÉTELEI
A Tisza-kormány alkotmányos keretek között kívánja leváltani a köztársasági elnököt, és fontos kérdéssé vált, hogy miként valósítható ez meg. Mi lehet az indok az elmozdítás mögött, és hogyan zajlik a társadalmi vita az új köztársasági elnökről?
Május 31-én lejárt a határidő, amelyet a miniszterelnök adott a köztársasági elnöknek az önkéntes lemondásra. Az új kormányfő határozottan jelezte, hogy ha az elnök nem mond le, Sulyok Tamás nem tarthatja meg hivatalát. Mivel a köztársasági elnök nem teljesítette a követelést, a kétharmados többség alkotmánymódosítással kívánja elmozdítani őt. Az eljárás részletei másodlagosak a miniszterelnök által hozott döntésekhez képest: a lényeges kérdés az, hogy milyen érvek támaszthatók alá az elmozdítás szükségességét és miként nyílik lehetőség egy társadalmi vitára, amelyben részt vehetnek civil szervezetek és választópolgárok. A részvételiség alapvető követelmény, különösen egy közjogi szereplő, mint a köztársasági elnök, leváltásakor.
1. MIÉRT SÜRGŐS?
A kétharmados többségnek bizonyítania kell, hogy a köztársasági elnök elmozdítása elkerülhetetlen. Az ideális megoldás a teljes új alkotmány elfogadása lenne, melyben olyan módosítások is szerepelhetnek, amelyek miatt bizonyos állami tisztségviselők megbízatása véget ér. Az alkotmányozás folyamán lehetőség nyílna a társadalmi viták lefolytatására, amelyekbe a választópolgárokat és civil szervezeteket is bevonhatnák.
Viszont az alkotmányozás időigényes folyamat, és bizonyos helyzetekben az új kétharmados többségnek sürgően kell reagálnia, például az EU-s források hazahozatala érdekében. Lényeges, hogy a kétharmados többség világosan bemutassa, hogy pontosan miben hátráltathatja a köztársasági elnök a folyamatokat, ami indokolhatja az alkotmánymódosítást.
2. MILYEN ÉRVEM VAN MÖGÖTTE?
Az indokolás kulcskérdés. Egy demokráciában a kormányváltásokkor nem megszokott, hogy kiemelt közjogi tisztviselőket, mint például a köztársasági elnököt, leváltsanak. A jogállami működésre való áttérés azonban különleges helyzetet teremt, amelyben a jogi eszközök is különbözhetnek. Azonban a kétharmados többségnek kell bizonyítani, hogy az elmozdítás valóban a jogállam építésének szándékát szolgálja, nem csupán politikai bosszú. A miniszterelnök nyilatkozataiban több érvet fogalmazott meg, amelyeknek világosan, részletesen és konkrét tényekkel kell alátámasztva szerepelniük az alaptörvény-módosítás elkészítésekor.
3. VITA A LEVÁLTÁSRÓL
Fontos, hogy a társadalmi vita valódi érvek és ellenérvek mentén alakuljon. Önmagában nem elegendő csupán felmérni a közvélemény álláspontját a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatban. A folyamat célja, hogy felkeltse a társadalmi diskurzust, amely során a résztvevők megvitatják a legfontosabb kérdéseket, érveket és ellenérveket. A közvéleménykutatásnak tehát csak akkor van értelme, ha azt egy érdemi vita előzi meg.
Kiemelendő, hogy a választási kampány, bármennyire is szükséges a felhatalmazás szempontjából, nem helyettesíti a valódi diskurzusokat. A kampány során a kormánypárt értelemszerűen nem nyílhat meg a leváltás kérdésében.
A parlamenti vita fontos, de érdemes kiegészíteni más elemekkel is, hogy minél szélesebb körben történjen meg a társadalmi diskurzus. A miniszterelnök és a köztársasági elnök részvételével zajló viták széles közönséget érinthetnek, míg a szakmai fórumok és vitacikkek mélyebb, szakértői diskurzusokat indukálhatnak.
4. EGYEZTETÉS AZ ÚJ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKRŐL
Ha a köztársasági elnök elmozdítása sikerrel jár, fontos, hogy az új elnök kérdése köré is megfelelő társadalmi diskurzus szerveződjön. Közvetlen választás esetén ez viszonylag egyszerűen megvalósítható, hiszen a választást kampányidőszak előzi meg. Ám jelenleg a jelek szerint az új köztársasági elnök jelölése az Országgyűlés általi választás keretein belül fog zajlani, ami miatt a társadalomnak nem volt lehetősége érdemben kifejezni a véleményét.
Az új elnök jelölése során érdemes lenne a civil szervezeteket, egyetemeket és helyi önkormányzatokat is bevonni. Annak érdekében, hogy szélesebb körű részvétel valósuljon meg, lehetőség nyílna arra is, hogy a választópolgárok bizonyos csoportja jelölhessen. Az állampolgárok bevonására például sorsolás által létrehozott állampolgári gyűlés keretein belül is sor kerülhet, ahol a jelöltekhez intézhetnek kérdéseket.
Rengeteg lehetőség kínálkozik, hogy a jövőbeni köztársasági elnök kiválasztására érdemben felkészülhessünk. Akárki is lesz a jelölt, elengedhetetlen, hogy a társadalom számára lehetőséget adjunk a részvételre, hiszen fontos, hogy kérdések merüljenek fel a leendő köztársasági elnök irányába. Ezt nyilvános fórum keretein belül valósíthatnánk meg, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy a választók, civil szervezetek és szakértők kérdéseket tegyenek fel.
