Politikai AI-szennyezés a Facebookon
Az utóbbi időszakban a közösségi médiában egyre nagyobb teret hódítanak azok a kattintásvadász Facebook-oldalak, amelyek mesterséges intelligencia által generált képekkel és álhírekkel bombázzák a felhasználókat. Ezek az oldalak, köztük több mint 50, amelyek jelentős része Vietnamból üzemel, különböző magyar politikai személyiségek – Karácsony Gergely, Szijjártó Péter, Orbán Viktor és Forsthoffer Ágnes – körüli fiktív történeteket terjesztenek.
A legtöbb álhír nem támaszt alá semmiféle komoly politikai szándékot, de sejtetni engedi, hogy a mögöttük álló célja a nyilvánosság manipulálása és a lájkok gyűjtése. Gyakran foglalkoznak sikeres műtétekkel, születendő gyermekekkel vagy megható születésnapi üzenetekkel – mindezt az említett politikai figurák nevével. A képek minősége általában gyenge, és úgy tűnik, hogy a készítők nem fektettek elegendő energiát a hitelességükbe.
Kampány a kattintásokért
Kutatásaink során az általunk azonosított oldalak többsége néhány ezer és 10 ezer följelentő között oszlik meg, és sok esetben téves információk terjedését támogatják. Az oldalak gyakran használnak angol vagy magyar nevű profilokat, például a Northern Street Stories, Timi Hangja és Igaz Történetek. Azonban amit valóban aggasztóvá tesz a helyzet, az a valós kommentek száma, amelyek azt mutatják, hogy sok felhasználó hisz ezekben az álhírekben.
A példák között szerepelnek olyan szalagcímek, mint „Jó hír Gergely Karácsonytól” és „Orbán Viktor bemutatta a család új tagját”, amelyek a politikai eseményeket szándékosan felnagyítva próbálják manipulálni az emberek érzelmeit. Hadházy Ákos például reagált a Facebookján a neki tulajdonított álhírekre, amit sokan elhittek, még a barátai közül is. A visszajelzések azt mutatják, hogy a politikai kamutartalmak elterjedtsége aggasztó méreteket öltött.
Kamuoldalak és politikai szándékok
Az általunk vizsgált oldalak mögött rejlő politikai szándékok is aggasztó kérdéseket vetnek fel. A lájkvadász oldalak nemcsak szórakoztatják a közönséget, de potenciálisan dezinformációs kampányokhoz is vezethetnek. Habár a Facebook hivatalosan tiltja a politikai нажим megfelelő hirdetési praktikákat, mégis számos esetben sikeresen futtattak hirdetéseket, amelyek politikai személyiségeket és hamis információkat népszerűsítettek.
Az érdekelt profilt nem csak a népszerűség hajhászása motiválja, hanem a háttérben húzódó szándékok is kérdéseket vetnek fel a politikai diskurzus tisztaságával és hitelességével kapcsolatban. Az álhírek manipulálásának célja, hogy megerősítse a feszültségek és konfliktusok körüli narratívákat, amelyeket a politikai táj manipulálására használnak fel.
Globális jelenség és következmények
Ez a jelenség, amit „AI slop” néven emlegetnek, egy globálisan terjedő probléma. A kattintásvadász oldalak a mesterséges intelligencia által generált, de alacsony minőségű tartalom révén próbálnak bevételt generálni. Az Axios által korábban felfedezett AutoBait nevű hálózathoz hasonlóan, amely 200 weboldalt foglal magába, a céljaik szinte kizárólag a kattintások növelésére és az abból származó jövedelmek maximalizálására összpontosítanak.
Az AI slop tehát nemcsak a magyar politikai tájat érinti, hanem egy szélesebb körű, globális problémát tükröz, amely könnyező narratívákkal és képekkel manipulálja a közvéleményt. A közösségi médiában megjelenő ilyen típusú tartalmak elleni védekezés sürgető feladatot jelent a hiteles információk terjesztésében.
