Az MTA Elnökválasztásának Előzményei és Az ADF Javaslatai
Februárban az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) egy dokumentumot tett közzé, mely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az alapkutatási rendszer megújításáról szól. Az írás az MTA idén májusban esedékes elnökválasztásának időpontjára időzítve jelent meg. A javaslatok hangsúlyozzák, hogy kizárólag olyan jelöltet támogatnak, aki elkötelezett a 2019-ben az MTA-tól elszakított kutatóhálózat egységének helyreállítása mellett, valamint annak visszakerüléséért az Akadémiához.
Az ADF 2018 óta működik, amikor már rendelkezésre álltak jelek arra vonatkozóan, hogy a kormányzat alapvető átalakításokat tervez a magyar tudományos élet legfőbb testületében és a kapcsolódó kutatóhálózatban. A későbbi eseményeket a sajtó jól dokumentálta, beleértve a leválasztást, a névváltoztatásokat és az MTA szerepének megkérdőjelezését, amelyek a dolgozók kiszolgáltatottságát és az átmenetiség érzését erősítették.
A dokumentum arra összpontosít, hogy a jelenlegi helyzettel szemben alkotmánysértő az, ami történik, és egy új, szakmai vezetés javasolt. Az ADF elnöke, Lőrincz Viktor és a szervezet elnökségi tagja, Havas Attila rengeteg javaslatot tettek, amely a tudományos közeg felkészülését célozza a mögöttes politikai változásokra is.
Az ADF Javaslatai és Víziója
Lőrincz Viktor hangsúlyozza, hogy a céljuk a 2019-es időszakba való visszatérés, de nem minden változtatás nélkül. Azt vallják, hogy eljött az ideje, hogy újra átgondolják a jövőképet, kiemelve, hogy a jelenlegi kormány nem fogadta el a régóta hangoztatott elképzeléseiket. A 2019-es tiltakozások nyomán számos eredményt sikerült elérni, többek között a HUN-REN magánszervezetté való alakulásának felfüggesztését.
Havas Attila egyértelműsítette, hogy nem csupán a 2019. szeptember 1. előtti állapotokat kívánják visszaállítani, hanem azt a tervezetet, amely az Eötvös 2020+ program keretében alakult, figyelembe véve az eltelt időszak tapasztalatait is.
Nyilvánosság és Együttműködés
A diskurzus fontos részét képezi a nyilvánosság bevonása, amely a kutatói közösség és a döntéshozók közötti kommunikációt célozza. Lőrincz Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudományos testület nem magánklub, hanem közcélú intézmény, amely közpénzből működik.
Az ADF szakszervezetekkel is együttműködne, például a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (TDDSZ), amelynek taglétszáma 2019 után nőtt. A TDDSZ képviseltetése fontos lenne egy új irányító szerv létrehozásában, mivel jelenlegi helyzetük problémát jelent a kutatói közösködés szempontjából.
Széleskörű Partneri Kapcsolatok
Az ADF által vázolt jövőképet az egyetemek és kutatóhelyek széles spektrumának bevonása is szükségessé teszi. Az együttműködés kiterjed a szakpolitikusokra is, akik hasznosíthatják a kutatási eredményeket. Ez a diskurzus részben érinti a kulturális és innovációs politikákat, a nemzetgazdasági szempontokat, és a potenciális piaci hasznosítókat is. Az ADF célja, hogy a tudományos eredmények validációja és hasznosítása hosszú távon is fenntartható legyen.
