Drámai csökkenés a magyar munkaerőpiacon: 100 ezer dolgozó tűnt el
Az utóbbi időszakban újabb aggasztó statisztikai adat látott napvilágot a magyar munkaerőpiac helyzetéről, melyet a Központi Statisztikai Hivatal publikált. A legfrissebb adatok szerint 2025 novembere és 2026 januárja között a 15-74 éves korosztály foglalkoztatottainak száma 4,628 millióra csökkent, ami 68 ezer főval alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez a szám gyakorlatilag a foglalkoztatottság öt éves mélypontját tükrözi.
Érdekes megjegyezni, hogy a legutóbbi kiugrás a foglalkoztatottak számában akkor következett be, amikor a covid-járvány első hulláma után, 2021 nyarán, a foglalkoztatottság visszaépítése elkezdődött. A helyzet ezt követően fokozatos javulásnak indult, de a csúcsot 2023 szeptember-november környékén érte el, amikor közel 4,73 millióan dolgoztak az országban. Ám ezt a növekedést mostanra teljesen visszaépítették, és a munkaerőpiac jelen állapota a 2021-es koronavírus-járvány végét idézi.
A 2025-ös év első felében a munkaerőpiaci adatok nem az elvárt módon alakultak. A statisztikák szerint a tavaszi és nyári hónapokban – amely időszakban tipikusan megnövekszik az építőipar és a mezőgazdaság által kínált munkalehetőségek száma – csupán néhány hónapos késéssel reagált a piac, de az ezt követő stagnálás után hirtelen, masszív lejtmenet vette kezdetét. A nyár végére eddig 50 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ami drámai növekedést jelentett a korábbi évek 20 ezer fős veszteségéhez képest. Ezen a ponton már a létszámcsökkenés a 100 ezret is elérte a 2023-as csúcsfoglalkoztatottakhoz viszonyítva.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,444 millióan találtak munkát, ami 81 ezer fős csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakában mért adatokhoz képest. Emellett a közfoglalkoztatottak száma 76 ezer, míg a külföldön dolgozóké 108 ezer főt tett ki.
Bár az emelkedő munkanélküliség is aggasztó, amely már 4,6%-ra nőtt, míg egy évvel ezelőtt csupán 4,3%-ot regisztráltak, természetesen a gazdasági stagnálás hatásai egyre inkább a munkaerőpiacon is megmutatkoznak. Az átlagos munkakeresési idő is nőtt, jelenleg 12,2 hónapot, míg egy évvel ezelőtt 12,1 hónapot vett igénybe. Mindemellett csökkent azoknak az aránya, akik három hónapnál rövidebb ideje keresnek állást, 43,7%-ról 37,1%-ra, valamint enyhén csökkent azok száma is, akik legalább egy éve nem találnak munkát (36,1%-ról 35,8%-ra).
Az elemzői közösség körében Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is borongósabb képet festett. Szerinte a vállalatok korábban kezdtek el alkalmazkodni a béroldali költségnyomás alakulásához, mint ezt előzetesen gondolták volna. A demográfiai helyzet kedvezőtlenül befolyásolja az elérhető munkaerő számát, miközben a cégek próbálják kigazdálkodni a folyamatosan növekvő bérköltségeket, tudva, hogy az elérhető munkavállalók mennyisége és minősége is romlik.
Virovácz előrejelzése szerint a következő időszakban sem várható érdemi változás a keresleti és kínálati oldalon. A demográfiai fordulat hiányában, a dráguló munkaerő, valamint a gazdasági fordulat elmaradása tovább csökkentheti a munkaerőpiaci keresletet. Azt is megjegyezte, hogy a vállalatok nem várták meg az idei év első negyedévét, hogy felmérjék a saját és a gazdaság teljesítményét, így a közeljövőben az üzleti bizalom gyengülése gyorsabb ütemű elbocsátásokhoz vezethet. A várakozások szerint az idei munkanélküliségi ráta 4,4%-ról 4,6%-ra, vagy akár ennél is magasabbra emelkedhet.
