Kritikák a Kormányrendelet Szolidaritási Hozzájárulás Elleni Tiltásáról
2026. február 5-én a Magyar Ügyvédi Kamara éles kritikát fogalmazott meg a szolidaritási hozzájárulás ellen pereskedést tiltó kormányrendelettel kapcsolatban, amely február 4-én került kihirdetésre. A rendelet kimondja, hogy a helyi önkormányzatok, így Budapest esetében is, nem indíthatnak pert a rájuk kirótt különadó, azaz a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Az intézkedés továbbá megtiltja a jogvédelmi kérelmek benyújtását és a folyamatban lévő perek lezárását is kötelezi.
A Magyar Ügyvédi Kamara hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja a bírói függetlenség tiszteletben tartását, és megfogalmazta: a rendelet „közvetlen beavatkozást” jelent a bíróságok ítélkezési tevékenységébe. A kamara szerint a jogszabály a következő alapelveket sérti: a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonságot, a joghoz való hozzáférést, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenséget, valamint a visszaható hatály tilalmát.
A közleményben kiemelték, hogy a jogalkotónak nem lehet feladata az ügydöntésre vonatkozó utasítások biztosítása az eljáró bíróságok számára, mivel ez sérti a törvényhozás és a bíráskodás alapvető elveit.
Az Igazságszolgáltatás Reakciói
A kormányrendelet bevezetése azonnali és széleskörű kritikákat váltott ki. A bíróságok döbbenettel reagáltak arra, hogy egy jogszabály ilyen mélyen beleszól a jogállamba. A Budapesti Környéki Törvényszék és a Fővárosi Törvényszék is ellentmondásos döntéseket hozott, ezzel jelezve a kormányzati szándékokkal való elégedetlenségüket.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a jogállam függetlenségének megcsúfolását emelte ki, míg az Amnesty International a bíróságok ellen végrehajtott egyik legdurvább támadásnak minősítette az intézkedést. Továbbá a fővárosi Tisza-frakció nyílt jogfosztásnak állította be a kormány lépését, amire több politikai és jogi vélemény egyaránt érkezett.
Összegzés
Összességében a Magyar Ügyvédi Kamara közleménye és a bíróságok reakciói világosan jelzik, hogy a kormányzati kezdeményezés széleskörű jogi és etikai aggályokat vet fel. A szolidaritási hozzájárulás elleni pereskedés eltiltása nemcsak a bírói függetlenség, hanem a jogállam alapelveinek súlyos megsértésének tűnik, amely ellen a jogi közösség és a politikai szereplők egységesen föllépnek.
