A magyar társadalom polarizáltsága: Kép és valóság
2002 óta Magyarországon jelentős növekedésnek indult a mérsékelt jobboldalinak vallók aránya, miközben a szélsőjobboldaliak aránya stagnált. E tendencia a 2010-es és 2015-16-os években érte el csúcspontját, először a második Orbán-kormány hatalomra kerülésekor, majd amikor a kormány kommunikációs stratégiája a migrációs kérdéseket helyezte a középpontba. Míg a mérsékelt jobboldal növekedett, addig a középen állók is átformálták nézeteiket, átvéve a jobboldaliakra jellemző attitűdöket.
A média azonban jóval élesebb polarizáltságot mutat, mint ami a társadalmi valóságban tapasztalható. A V4 országokban is felfedezhető a jobbratolódás, de ezen kívül a térségi mintázatok egyértelmű kimutatása nehéz, hiszen jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes országok között.
Ennek a megállapításnak az alapját képezi az a kutatás, amelyet a Párbeszéd, vita, gyűlölködés című esemény keretein belül mutattak be november 17-én. Az informális beszélgetés a Science+ és a Magyarországi Európa Társaság Diacomet programja keretében zajlott Budapesten. A kutatás eredményeit Ságvári Bence szociológus ismertette, akinek az előadását Síklaki István szociológus kommentálta.
A European Social Survey (ESS) keretében négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a politikai polarizáció alakulását 2002 és 2022 között. A kutatás három fő témakörre, a migrációra, az LMBTQ jogokra és a klímahelyzetre koncentrált, és arra kereste a választ, hogy a különböző országokban milyen politikai állásfoglalásokat képviselnek a válaszadók a jobb-bal tengely mentén. A kutatást egy kisebb hazai médiaelemzés egészítette ki, amely a fenti témákhoz kapcsolódó cikkeket vizsgálta tíz magyarországi sajtóorgánumban, a cél pedig az volt, hogy feltérképezzék, milyen mértékben jelennek meg ezek a kérdések a médiában.
Forrás: qubit.hu/2025/11/27/a-magyar-tarsadalomban-kisebb-a-bal-jobb-megosztottsag-annal-amit-a-media-sugall
