Drámai költségvetési tervezés a kormánytól
A legfrissebb háttérbeszélgetés során Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új makrogazdasági számokat dolgozott ki a 2025-ös és 2026-os évekre. Ez a lépés gyakorlatilag alapjaiban változtatja meg a korábbi terveket, hiszen a kormányzat brutális osztogatása révén az idei és a jövő évi költségvetési hiány várhatóan a korábban tervezett értékek felett alakul. A tárca legutóbbi közlése szerint rendezettek a pénzügyi viszonyok és stabil a költségvetés, miközben a valóságban újabb rekordhiányok várhatók.
A Nemzetgazdasági Minisztérium most úgy számol, hogy a2024-2026 közötti időszakban a költségvetés hiánya évi 5% lesz. Ezzel a kormány három éven keresztül 5%-os deficittel tervez. Az idei évről eredetileg 3,7%-os hiányt prognosztizáltak, amelyet először 4,3%-ra, majd 4,5%-ra emeltek a megborult államháztartás és a vártnál alacsonyabb GDP, valamint a magasabb infláció következményeként. A jövő évi tervezéskor szintén 3,7%-ot terveztek, de ezt is azonnal megemelték 5%-ra.
Az osztogatás háttere és a pénzügyi figyelmeztetések
A költségvetési hiányokkal kapcsolatos új terveket a kormány mögötti politikai szándékok, valamint a választások előtti osztogatási programok befolyásolják. Az eddigi intézkedések nemcsak a jelen évet, hanem javarészt a következő évi költségvetést is terhelik. Nagy Márton a háttérbeszélgetés során utalt arra, hogy a kormány „segíteni szeretne a gazdaságnak”, ezzel is próbálva megerősíteni a választás előtti ígéreteket.
A miniszter elmondta, hogy a jövő évi és az azt követő évek hiányát 5%-os szinten kívánják tartani, megjegyezve, hogy a jelenlegi költségvetési deficitet nem tudják csökkenteni, de emelni sem akarják. Ez a nyilatkozat azt sugallja, hogy a kormányzat elkötelezett az osztogatási politika mellett, amely egyre inkább terhet ró a költségvetésre.
Pénzügyi források és a bankok megadóztatása
Nagy Márton a kérdésekre válaszolva azt is elmondta, hogy a magyar vállalkozások és a bankok megadóztatásával kívánják pótolni az állami költségvetéshez szükséges forrásokat, így várhatóan 400 milliárd forinttal több bevételt remélnek. A terv részét képezi a tartalékok zárolása, ami 192 milliárd forint megtakarítást eredményezne, valamint a bankadóról szóló rendelkezések érintése, amely a jövő évi 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forint beérkezésére számít.
A miniszter indokolta lépéseit, amelyek a bankok kedvező jövedelmezőségére hivatkoznak, holott a kormány már eddig is foglalkozott a bankadóval és más, a bankok profitját érintő intézkedésekkel, mint például a kamatstop. Ezen lépések azonban tovább rontják a kormány és a bankok között fennálló viszonyt, és mindez az adóváltozás bejelentése után válik mindinkább érezhetővé.
Jövőbeli kilátások és devizakötvények
A költségvetés stabilitása különös jelentőséggel bír a kormány számára, hiszen a közeljövőben tervezett, mintegy 2000 milliárd forintos jóléti, szavazatszerző osztogatás van készülőben. Ezen kívül a kormány a jövő év első felében devizakötvény kibocsátását tervezi, ám a részletek még nem ismertek, így az sem világos, hogy milyen devizában és mekkora összegben történik a kibocsátás.
