Kincstárépület és Műemléki Ingatlanok Kutatása Az MNB Milliárdjaival Kapcsolatban
Az MNB alapítványai körüli ellentmondásokra már több mint egy évtizede felhívjuk a figyelmet. A Matolcsy-család körüli dúsgazdagodás olyan nyilvánvaló volt, hogy az már a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) belső köreiben is feltűnt, érthetővé téve, hogy valami nincs rendben.
2025-re az ügy sokkal súlyosabbá vált: Matolcsy György távozásával az Állami Számvevőszék hatalmas vagyonvesztést, százmilliárdos nagyságrendet állapított meg, és a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást. Az MNB körüli ügyek közül az egyik legsúlyosabb politikai és bűnügyi botrány bontakozott ki, amelynek számos megdöbbentő részletét az idén megjelent cikkekben dolgozták fel Székely Sarolta és Haász János.
A Botrány Részletei
Az alábbiakban néhány fontosabb esetet emelünk ki:
- A Kecskeméti Egyetem 127 milliárd forint elherdálásának háttere. Az egyetem fenntartója éppen nem használta fel az államtól kapott forrást, így a kockázatos magyar állampapírokat vásárolta meg, mintegy 80%-os vagyonvesztést okozva.
- A botrány kirobbanása után Matolcsy Ádám továbbra is üzleteket kötött a jegybanki alapítvánnyal, amely új vezetést kapott.
- Öt éven át Matolcsy Ádám barátját pénzelték a Matolcsy György által vezetett jegybanknál.
- Öt budapesti épület példáján írtuk meg, hogyan alakították át a közpénzt magánvagyonná.
- Egy MNB-alapítvány megvásárolta, egy Matolcsy-haver felújította, végül Matolcsy Ádám cégéé lett a budapesti kincstárépület.
- A műemléki ingatlant Matolcsy György választotta ki, az MNB megvásárolta, felújította, majd Ádám cégéé lett.
- Megtaláltuk azt a kastélyt, amely egykor politikai személyiségeké volt, most pedig a Matolcsy-körben bukkant fel.
Kósa Lajos és a Politikai Felelősség
Az üggyel kapcsolatban Windisch Judit interjút készített Kósa Lajossal, aki a jegybanki alapítványi pénzekről tett törvényjavaslatáról beszélt. Kósa Lajos megjegyezte, hogy az alapítványi pénzek nem közpénz, amit a sajtóban való visszhangja sokak számára érthetetlen. Windisch László, az Állami Számvevőszék vezetője, többek között azt nyilatkozta a 444-nek, hogy ilyen szakmaiatlan előterjesztéssel még sohasem találkozott.
Az ügy további részletei és a döntéshozói felelősség kérdése még további vizsgálatot igényelnek, hiszen az eddigi nyomozások és cikkek fényében számos kérdés maradt megválaszolatlanul.
Olvasói Támogatás
Az ilyen jelentések és oknyomozó cikksorozatok elkészítéséhez elengedhetetlen az olvasók támogatása. Ha fontosnak tartod, hogy továbbra is készíthessünk ilyen történeteket, kérjük, hogy légy a 444 előfizetője!

