Kért kártérítést a klímaváltozás okozta károkért?
A klímaváltozás okainak és következményeinek megértésében már jelentős előrelépés történt, de a jogi keretek még mindig zavarosak – írja Sulyok Katalin, a Durhami Egyetem docense és az ELTE ÁJK magántanára a Másfélfok klímablogon. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) közelgő, november 10. és 21. között a brazíliai Belémben megrendezésre kerülő konferenciájára való tekintettel hangsúlyozza, hogy a klímaváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségek tartalma és azok bírósági érvényesíthetősége még mindig nagyfokú jogi bizonytalansággal terhelt.
Sulyok kifejti, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság, amely az ENSZ legfőbb bírói szervének számít, idén júliusban kiadott, 140 oldalas tanácsadó véleményében részletezte azokat az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeket, amelyek a tagállamokat terhelik. A bíróság értelmezése szerint az államoknak fel kell készülniük a klímaváltozás következményeire, és biztosítaniuk kell a tudományos tények alapján történő döntéshozatalt.
Vanuatu példája
A csendes-óceáni Vanuatu szigetek képviselői 2021-ben a hágai bírósághoz fordultak, keresetükben az éghajlatváltozás következményeivel szembeni védelem jogát hangoztatták. A bíróság a tárgyalás előtt több órán keresztül konzultált az IPCC tagjaival, a klímatudomány legfrissebb megállapításait figyelembe véve. A bíróság egyértelművé tette, hogy a tagállamoknak figyelembe kell venniük a klímakockázatokat és a legújabb tudományos eredményeket, hogy eleget tehessenek a Párizsi Megállapodásban meghatározott másfél fokos felmelegedési cél elérésének.
A kormányok felelőssége
A döntés egyértelművé tette, hogy a kormányok kötelesek a legmagasabb ambícióval eljárni a klímaváltozással szemben, hiszen a Párizsi Megállapodás megszegése jogi következményekkel járhat. A Bíróság szerint a határokon átnyúló súlyos környezetszennyezés megelőzése minden állam kötelezettsége, függetlenül annak gazdasági helyzetétől.
Szankciók és kártérítési lehetőségek
A nemzetközi jog értelmében a kötelezettségek megszegése szankciókat vonhat maga után, ideértve a jogellenes cselekmények leállítását és a megsértett államok kártalanítását. A fejlődő országok és a süllyedő szigetországok célja a tanácsadó véleményben az volt, hogy a bíróság ismerje el a klímaváltozás által okozott károk miatt kérhető kártérítést. A Párizsi Megállapodásból ez a passzus kiszorult, de most a hágai bíróság megerősítette, hogy elvi támogatásra számíthatnak a kártérítési igények.
Bár a tanácsadó vélemények nem rendelkeznek kötelező érvénnyel, várhatóan jelentős hatással lesznek a jövőbeli klímaperek jogértelmezésére. Sulyok Katalin véleménye szerint ez a döntés hozzájárul a jogi bizonytalanság csökkentéséhez a klímaváltozással kapcsolatos ügyekben.
Forrás: qubit.hu/2025/11/06/karterites-kerheto-a-klimavaltozas-okozta-karokert
