A Magyar Gazdaság Jövője: Optimizmus és Kockázatok
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, a legutóbbi előadásában arról beszélt, hogy 2025 a magyar gazdaság szempontjából nem ígérkezik fényes évnek, habár az elemzői közösség eddigi várakozásai zömében kedvezőbbek voltak. Az idei év az immár negyedik olyan év, amikor azt hisszük, hogy a következő jobb lesz, azonban a tények nem támasztják alá ezt az optimizmust. Az elemző kifejtette, hogy a korábbi előrejelzések értelmében a magyar gazdaság 3-3,5 százalékos növekedésére lehetett számítani, ám ez a tendencia már lefelé indult, és a mostani piaci konszenzus 2,5 százalékra csökkent, az ING pedig 2,3 százalékra becsüli a jövő évi bővülést.
Virovácz rámutatott, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetet nevezhetjük növekedésnek, de az eddigi mérések alapján elképzelhető, hogy a GDP növekedés idén még a tavalyi gyenge 0,6%-os bővülésnél is kisebb lesz. A szakértő úgy véli, hogy talán 2027-től elérhetjük a gazdasági növekedés egyensúlyát, aplaszt jól illeszkedő beruházások és a gyenge külső kereslet miatt. Az exportmegrendelések 15%-kal elmaradnak a 2021-es szinttől, amely komoly terhet jelent a gazdaság számára.
Bizalom és Munkaerőpiac
Ösztönző jelnek értékeli, hogy miközben az üzleti és fogyasztói bizalom az utóbbi hónapokban drámaian csökkent, most tartós emelkedést mutat. Virovácz hangsúlyozta, hogy ha a bizalom folyamatosan javul, abból idővel pozitív gazdasági teljesítmény következhet, azonban még sokáig elhúzódik a bizalom szintjén a helyreállítási folyamat.
Egy érdekes jelenség, hogy bár az ipari és feldolgozóipari helyzet rendkívül rossz, tömeges elbocsátásokra eddig nem került sor. A cégek óvatosak a munkaerő leépítésével, mivel a munkanélküliség szintje évek óta változatlan, és a munkaerő-tartalékolás mértéke is magas. A 2022 óta bekövetkezett 125 ezer fős munkaerő-veszteség szinte úgy alakította a munkaerőpiacot, mintha Győr városának munkaereje eltűnt volna. Ez a szorító környezet pedig komoly következményeket vonhat maga után.
Kihívások a Bérnövelési Tárgyalásokban
Bár a munkahelyek száma kissé csökkent, a munkavállalók száma is hasonlóan alakul, ami feszes munkaerő-piaci helyzetet eredményezett. A jövő évre tervezett 13-14%-os bérnövelési megállapodás, ha csökkenthető 10%-ra, is óriási terhet jelent a vállalatok számára, különösen egy stagnáló gazdaság esetén. Virovácz felvetette a két szélsőséges forgatókönyvet: a tömeges leépítések vagy az újabb áremelési hullám lehetőségét.
A Kormányzati Politika Hatása
Az elemző nem tart attól, hogy a következő tavaszi választások előtti kormányzati osztogatás olyan inflációs hullámot gerjesztene, mint négy éve. A jelenlegi költségvetési intézkedések aránya sokkal alacsonyabb, az eddig beharangozott intézkedések a GDP 2%-át teszik ki. Virovácz véleménye szerint a kormányzat figyel arra, hogy megőrizze a hitelminősítést, mivel a leminősítés esetén a hozamok és a forint árfolyama is drasztikusan változhat.
Két fontos hitelminősítő, a Moody’s és a Fitch Ratings a következő hónapokban véleményezni fogja a magyar államadósság helyzetét. Kérdés, hogy a kormány esetleg újabb pénzszórásba kezdene, tehát a hitelminősítők rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezhetnek. Az ilyen jellegű intézkedések előrejelzése azonban rendkívül nehéz.
Infláció és Gazdasági Stabilitás
Virovácz úgy látja, hogy a magyar gazdaság egy új inflációs rezsimbe került, amelyet nehéz lehet kontrollálni anélkül, hogy az importált inflációt csökkentsük. Az MNB erős forint melletti álláspontja is reflektál erre, mivel Virovácz szerint a stabil forint kulcsfontosságú az inflációs cél elérésében. Azonban, ha a célokat elérni kívánjuk, ez a folyamat várhatóan 2028-ra realizálódik.
Összességében a magyar gazdaság jövője komoly kihívásokkal áll szemben, a piaci szereplők pedig egyre inkább figyelemmel kísérik a következő hónapok eseményeit és fejleményeit.
Forrás: 444.hu/2025/11/06/ing-virovacz-peter-gazdasagpolitika-gdp-inflacio
