Valóban igaz Magyar Péter kijelentése a kivándorlásról?
Számtalan számadat kering arról, hogy a magyar gyermekek hány százaléka születik külföldön, ám pontos információink nincsenek. A rendelkezésre álló statisztikák nem tesznek különbséget a kivándorló magyar gyerekek és a határon túli magyar szülők gyermekei között.
„A magyar gyermekek egy jelentős része már nem itthon, hanem külföldön születik” – hangsúlyozta Magyar Péter a Tisza Párt 2026. február 15-i évértékelőjén. Ezen a rendezvényen azt is kifejtette, hogy a Fidesz 16 éves kormányzása alatt a fiatalok jelentős része elhagyta az országot, és ha a jelenlegi tendencia tovább folytatódik, a jövőben alig marad 40 év alatti magyar fiatal Magyarországon.
Ez nem az első alkalom, hogy a Tisza politikai képviselői a kivándorlás és a külföldön született magyar gyerekek számáról beszélnek. Január közepén Kapitány István, a Tisza Párt gazdasági szakértője, szintén közölt adatokat a magyarok kivándorlásáról, amelyeket félrevezetően összehasonlított a lengyel számokkal.
A Tisza Párt programjában megfogalmazottak szerint minden tizedik magyar gyermek külföldön születik. Magyar Péter ezt a számot 2022 november végén Edelényben egy fórumon is megemlítette. Ám a párt februári Tiszta Hang kiadványában már a kijelentés hatványozott formában jelent meg: „A kivándorlás miatt minden ötödik vagy hatodik magyar gyermek külföldön születik.”
Megkerestük a Tisza Párt kommunikációs osztályát, hogy tisztázza, milyen forrásokra alapozzák ezeket az állításokat, de megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Bár a nyilvánosságban korábban megjelent becslések szerint minden hatodik vagy tizedik magyar gyerek születik külföldön, ezek pontos adatok hiányában nem megbízhatóak. Kapitány Balázs demográfus megerősítette, hogy bár sok gyermek születik a határokon túl, a pontos számadatok ismerete nélkül nem lehet megmondani, hány magyar gyermek születik külföldön.
Adatok és statisztikák a külföldön született magyar gyermekekről
A későbbi elemzés során körüljárjuk, hogy mire hivatkoznak azok, akik azt állítják, hogy minden hatodik magyar gyerek külföldön születik, milyen elérhető adatok vannak, és hogy ezek miért nem alkalmasak a valós számok meghatározására. Emellett érdekes külföldi adatokat is bemutatunk, amelyek az Ausztriában, Németországban és Svájcban született magyar gyerekek számának alakulását mutatják az elmúlt 15 évben.
A statisztikai forrásokkal kapcsolatos problémák közé tartozik, hogy sok születést nem rögzítenek, vagy éppen ellenkezőleg, olyan eseteket is beleszámítanak, amikor valakit már felnőttként anyakönyveznek. Fontos megemlíteni, hogy statisztikák nem tükrözik, hogy hány külhoni magyar gyerek születik kivándoroltak, és hány határon túli magyar szülőktől.
Kapitány Balázs szerint a legpontosabb adatokat a magyarok bevándorlási célországainak anyakönyvi statisztikáiból kaphatnánk, amelyek direkt információt nyújtanak arról, hány Magyarországon született nőnek született gyermeke külföldön.
Mindezek fényében a külföldön született gyermekek számának alakulásának mögött tényezők széles spektrumát kell figyelembe venni, és jóval árnyaltabb képet kell kialakítani a magyar társadalom demográfiai helyzetéről.
