A német kormány elutasította Macron eurókötvényes ötletét
Friedrich Merz német kancellár kormánya határozottan elvetette Emmanuel Macron francia elnök javaslatát a közös hitelfelvételi konstrukcióra, amelyet az uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozója előtt tett. A francia elnök egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy Európának közös eurókötvények révén kellene beruházásokat indítania stratégiai ágazatokban annak érdekében, hogy lépést tudjon tartani a globális versenytársakkal, mint az Egyesült Államok és Kína.
Berlin, alig néhány órával az interjú megjelenése után, elutasította Macron ötletét, amely ebben az kontextusban újabb fejezetet jelentett a Macron és Merz közötti viták sorában. Egy német kormányzati tisztviselő, aki szoros kapcsolatban áll a kancellárral, úgy vélte, hogy a francia javaslat elvonja a figyelmet a valódi problémákról, amelyek a termelékenység csökkenése körül forognak. „Valóban szükség van több beruházásra, de ennek a költségvetési keretek között kell maradnia” – tette hozzá, utalva az uniós költségvetés 2028 és 2034 közötti időszakára, amelyről jelenleg tárgyalások zajlanak.
A német kormány a versenyképességre összpontosító csúcstalálkozóra készülve előre jelezte, hogy Macron javaslatának elutasítása nemcsak a költségvetési megfontolások miatt szükséges, hanem azért is, hogy az uniós vezetők a márciusban Brüsszelben tervezett csúcs prioritásait alakíthassák. A német tisztviselő kiemelte, hogy Berlin három fő célt szeretne elérni: a közös piac elmélyítését, a kereskedelmi megállapodások ösztönzését, valamint a bürokrácia csökkentését.
A német politikai táj ismételten távolodott Macrontól, aki a protekcionista intézkedések és beavatkozó jellegű iparpolitikát szorgalmazza. Ezzel szemben Merz politikája egyre szorosabb szövetséget keres Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, ami új irányokat jelezhet a kontinentális politikában.
A német kormány emellett az uniós költségvetés átfogó reformjára is sürgetést gyakorolt. „Nem tartható fenn a jelenlegi állapot, ahol a költségvetés kétharmada szinte kizárólag a mezőgazdaságra és a kohézióra irányuló fogyasztási kiadásokra megy el” – mondta a tisztviselő. Hozzátette, hogy „azok a tagállamok, akik most új forrásokat követelnek, részt kell, hogy vállaljanak a szükséges reformokban is, mert nem lehet a költségek növelését kérni anélkül, hogy a szükséges reformokhoz ne járulnának hozzá.” Ezen túlmenően megjegyezte, hogy „Európa túlzott eladósodása nem jár költségek nélkül.”
