Az Új START szerződés lejárta: A nukleáris fegyverkezés új korszaka
A világ két legnagyobb nukleáris arzenálját évtizedeken keresztül kétoldalú fegyverzet-ellenőrzési szerződések szabályozták, de ennek a kornak most vége szakad. 2026. február 5-én lejár az Egyesült Államok és Oroszország között megkötött utolsó nukleáris fegyverkorlátozó megállapodás, az Új START, ami lezár egy több mint fél évszázados időszakot, amikor Moszkva és Washington közötti kölcsönös igyekezet a stratégiai versengés féken tartására irányult.
Oroszország szeptemberben jelezte, hogy hajlandó lenne önkéntes alapon további egy évig betartani a szerződés legfontosabb korlátozásait, amennyiben Washington is így tesz. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, még az utolsó napon is hangsúlyozta, hogy Oroszország ajánlata továbbra is érvényes. Azonban a Trump-adminisztráció ezt a mai napig nem kommentálta hivatalosan.
Az Új START jelentősége és tartalmának részletei
Az Új START-ot 2010-ben Prágában írta alá Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz elnök. A szerződés kezdetben tíz évre szólt, de Joe Biden kormánya élt a lehetőséggel, így az érvényességét február 5-ig meghosszabbították. A megállapodás 1550 telepített stratégiai nukleáris robbanófej számát maximalizálta, ami körülbelül 30%-os csökkentést jelentett a korábbi plafonhoz képest.
Fontos megemlíteni, hogy a szerződés nem pusztán a korlátozásokról szólt, hanem az arzenálok csökkentéséről is. Mindkét ország vállalta, hogy a határidőre úgy csökkenti nukleáris arzenálját, hogy az összesített szám ne haladjon meg bizonyos határokat, beleértve 700 hordozóeszközt és 800 telepített és nem telepített indítóeszközt is. Ezen felül a megállapodás korlátozásokat állapított meg az orosz interkontinentális rendszerekre is, amelyek képesek elérni az Egyesült Államokat. A csökkentési célt mindkét ország 2018 februárjára elérte.
A szerződés lebomlása és következményei
Az Új START szerződés valódi értéke nem csupán a számottevő fegyverzetcsökkentésben rejlett, hanem abban is, hogy átláthatóságot biztosított. Évi legfeljebb 18 helyszíni ellenőrzés, évi két adatcsere és folyamatos értesítési kötelezettségek révén hozzájárult a két ország közötti bizalom növeléséhez. Azonban az elmúlt évek folyamán ez a bizalom fokozatosan megingott, és a megállapodás a lejárata előtt kiüresedett.
A covid-járvány idején az oroszok nem engedték be a helyszíni ellenőrzőket, így ezek elmaradtak. 2023 elején, az Ukrajna elleni orosz invázió következtében fokozódó feszültségek közepette Moszkva bejelentette, hogy teljes egészében felfüggeszti részvételét a megállapodásban, ami súlyos következményekkel járhat a globális biztonságra nézve.
Konklúzió
A nukleáris fegyverkezés korlátozásának kapuja most bezárulni látszik, ezzel új kihívások elé állítva a globális közösséget. Az Új START szerződés megközelítése, amely évtizedeken át biztosította a kölcsönös fegyverzetellenőrzést, lehetőséget teremtett a párbeszédre, de a jövő bizonytalan, és nem világos, hogy mivel válaszolnak a felek a bekövetkező változásokra.
