Megdöbbentő bérstatisztikák a magyar munkaerőpiacon
November hónapban a teljes munkaidőben dolgozó, alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400 forintot, míg a nettó átlagkereset 525 900 forintot tett ki. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentése tárta fel, amely szerint a mediánkeresetek a bruttó fizetések terén eddig is alacsonyabb szinten alakultak, bruttó 600 000 forintos, nettó pedig 417 900 forintos értékkel. Az idei évben a bruttó átlagfizetések 8,9 százalékos növekedést mutattak, míg a nettó bérek 10,2 százalékkal nőttek, amelyet a családi személyi jövedelemadó-kedvezmény is elősegített. A mediánbérek a 10 százalékot meghaladó ütemben kúsztak felfelé, és a reálkeresetek novemberi adatai 6,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évhez képest.
Jövedelmi különbségek a munkaerőpiacon
A KSH hiánypótló statisztikái arról is beszámoltak, hogy három nemzetgazdasági ágazat bruttó keresetei átléptek az 1 millió forintos határon, míg tavaly novemberben még csak két ágazat tudott ilyen szintet elérni. Az adatok tükrözik a jövedelmek közötti egyenlőtlenséget és az eltérő ütemű keresetemelkedéseket az egyes jövedelmi csoportok között.
Felső jövedelmi ötöd és alsóbb szintek
A KSH nyújtotta információk alapján a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók bruttó keresete átlagosan 1 451 000 forint volt, amely 8,6 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbival összehasonlítva. Ezzel szemben a legrosszabb bérkategóriában dolgozók esetében a bérek növekedése rendkívül alacsony, mindössze 8,3 százalékkal emelkedtek, ami a legkisebb az összes csoport között. Az emelkedés összegét tekintve a legrosszabbul keresők csoportjában csupán 25 ezer forintos növekedés volt tapasztalható.
Különbségek a legjobban és legrosszabbul keresők között
A legjobb keresők és a legrosszabb keresők közötti jövedelmi eltérés kiemelkedő, hiszen a legrosszabbul fizetett csoportban dolgozók átlagosan csak ötödannyit keresnek, mint a legjobban kereső kollégáik. Ez az aránytalan jövedelemeloszlás tükrözi a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek egyre inkább kérdéseket vetnek fel a munkavállalók jövedelmi helyzetéről és a jövőbeni lehetőségeikről.
