A Szőlő utcai bántalmazás videói és a rendőrségi mulasztások
Tavaly nyáron, Juhász Péter Pál letartóztatását követően a rendőrségi nyomozókhoz jutottak el azok a felvételek, amelyek a Szőlő utcai javítóintézetben Kovács-Buna Károly általi bántalmazásokról tanúskodnak. A tevékenységei során a fiatalokat ütő, ráncigáló és megrúgó Kovács-Buna akkor még nevelőként dolgozott az intézményben, ám az őt érintő felvételek megérkezésekor már az intézmény igazgatója volt.
A videókat a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyik munkatársa az ősszel nézte át. A készített jelentés arra a megállapításra jutott, hogy a felvételeken nem látható olyan cselekmény, amely eljárási szempontból relevánsnak minősülne. A vádhatóság közleményében arra hivatkozott, hogy a videók olyan cselekményeket tartalmaznak, amelyek büntethetősége már elévült, így nem tisztázott, hogy a nyomozás elrendelése előtt folytatott eljárás által érintettek bűnössége foglalkozást érdemelne.
Ez azonban nem áll meg. Amikor a hatóságokhoz kerültek a felvételek, Kovács-Buna nemcsak egy régi, elévült (bűn)cselekmény részese volt, hanem az igazgató is maradt egy olyan intézmény élén, ahol a bántalmazásokat elkövette. Az ügy számottevően visszacsatolt a közéletbe, de semmi sem történt egészen addig, amíg Juhász Péter nyilvánosságra nem hozta a felvételek részleteit. Ezt követően Kovács-Buna lemondott a hivataláról, a nyilvánosságra került információkkal szemben pedig eljárás indult.
A videók megjelenése után a rendőrség látványos akcióba kezdett, és razziát tartott a Szőlő utcai intézményben, az intézkedés következtében többen letartóztatásra kerültek. A gyanúsítottak száma azóta kilencre emelkedett, közülük négyen jelenleg is előzetes letartóztatásban vannak. A vádhatóság a múlt héten kezdeményezte a letartóztatásuk meghosszabbítását, mivel fennáll a bűnismétlés veszélye.
Orbán Viktor miniszterelnök a Szőlő utcai ügy kapcsán megjegyezte, hogy „egyetlen bűnöző fiatallal sem lehet úgy bántani”. Kérdéses, hogy az eljárások során miért nem reagált a rendőrség azonnal a már birtokukban lévő felvételekre, amelyek éles bizonyítékai voltak a bántalmazásnak.
A Szőlő utcai eset nemcsak a videókról szól. Fontos megemlíteni, hogy már évekkel ezelőtt egy figyelmeztető levelet küldtek az államnak, amelyben részleteztek egy sor problémát a Szőlő utcai intézményben. A levélben elhangzott, hogy egy nevelőnő intim kapcsolatba keveredett két növendékkel, ami újabb kérdéseket vet fel az intézmény működésével és a gyermekek védelmével kapcsolatban.
Az ügy tehát nem csupán a bántalmazásokról szól, hanem felveti a hatóságok felelősségét is, hisz a figyelmeztetések ellenére, úgy tűnik, érdemben soha nem álltak neki foglalkozni a Szőlő utcai ügyekkel. Az itt feltáruló bűnügyek és a korábbi figyelmeztetések révén nyilvánvalóvá válik, hogy a keretek szakszerűségén és a gyermekvédelem hatékonyságán is mélyen elgondolkodtató hiányosságok állnak.
