Az űrben járt magyar lobogók ünnepe
„Nagyon könnyű az űrállomás fedélzetén elveszteni valamit” – hangzott el Kapu Tibortól december 2-án, egy ünnepségen, ahol a magyar zászlókat átadták a Magyar Nemzeti Múzeumban. E kijelentése új megvilágításba helyezte az űrutazás rejtelmeit: nehezen felfogható, hogy az űrben, egy látszólag biztonságos helyszínen, miként tűnhetnek el tárgyak. A lobogók elveszítése közben annyi említésre méltó élmény akadt, amely bemutatja ezt az egyedülálló szituációt.
Kapu példádául említette, hogy az űrállomáson az orosz zászlót akaratlanul leverték, és a legénységnek a keresésére kellett indulnia, hogy elkerüljék a diplomáciai bonyodalmakat. Az orosz zászló végül nem került elő, de a svéd lobogó, amelyről addig senki sem tudta, hogy hiányzik, felfedezésre került.
A tényleges esemény fénypontja a tíz magyar zászló volt, amelyeket Kapu vitt magával az űrbe, és amelyek visszakerültek az ünnepségre, ahol azoknak a személyeknek adták át, akik hozzájárultak az Axiom-4 misszió sikeréhez. Miközben egy egyszerű zászló elvesztése a világegyetem mélyén érdekes történet, Kapu figyelme főként a memóriakártyára irányult, amin a SUMIMANT program résztvevőinek fényképe és neve volt. Ezt nem akarta kockáztatni és így nem is vette elő az űrben.
A SUMIMANT program
A SUMIMANT program célja az ismeretterjesztés és az űrkutatás iránti érdeklődés növelése volt. A résztvevők képeiket és nevüket küldhették el, amit Kapu Tibor az űrbe vitt. A program különlegességét az adta, hogy képes volt vagy egy interaktív élményt nyújtani, vagy új dimenziót adni a NASA korábbi kezdeményezéseihez képest. Schuminszky Nándor, az ötlet egyik gazdája, hangsúlyozta, hogy a SUMIMANT elnevezés két jelentéssel bír, egyrészt betűszó, másrészt Schuminszky becenevére, a „Schumi”-ra is utal, amellyel a magyar társadalom is könnyedén azonosulhatott.
Sokan megjelentek az eseményen, beleértve Zsigmond Gábort, a Magyar Nemzeti Múzeum elnökét, aki a múzeum lobogóit kiemelte, említve, hogy az újonnan érkezett zászló egy sor neves holmival közé kerül, mint például a Rákóczi-szabadságharc zászlaja, vagy az ‘56-os széna téri lobogó. Ebben a kontextusban a zászló nem a múltra, hanem a jövőre utal, hiszen a magyar űrprogram a kezdeti szakaszánál tart.
A zászlók története az űrben
Schuminszky Nándor szónoklata némi izgalmat csempészett az eseménybe, hiszen mindenki a magyar lobogó űrben való első megjelenésére tippelt. Tévesen sokan Farkas Bertalanra asszociáltak volna, de azt a lobogót csak a Szovjetunió Szaljut–6 űrállomásán látták, holott a zászló jelentősége ekkor éppen hogy más területre, az Apollo-11 küldetésre irányult. 1969-ben Richard Nixon kérésére 136 ország zászlaját helyeztek el az űrhajóban, köztük Magyarországét is, ezt pedig az ország ajándékba kapta az űrből. A következő jelentős esemény 2009-ben zajlott, amikor Charles Simonyi űrturista szállított magával három magyar lobogót, így ő viselte az első zászlók elsőségi címét, de most már Kapu tíz lobogót lepett meg.
A kiosztott zászlók különleges keretben készültek, amelyet az Axiom Space illetékesei hitelesítettek, szintén garantálva a zászlók egyedülállóságát, hiszen űrben jártak. A következő lízingelések iránti igények is felmerültek, amelyek Kapu jövőbeli terveit érintették, mivel a politikai és tudományos szándékok a HUNOR folytatását vezetnék.
Kapu Tibor tehát nemcsak az első magánűrhajózó, hanem az első, aki bemutatta, hogy a magyar űrkutatás jelentős szerepet kap egy elmaradott terület elérésében. A feed-hez csatolt zászlók a múzeumban tiszteletbeli helyet kapnak, várva, hogy a jövőben újabb különleges felfedezések részesei lehessenek.
Forrás: qubit.hu/2025/12/03/ki-vitt-eloszor-magyar-zaszlot-a-vilagurbe
