Az EKB elutasította az Ukrajnának szánt kölcsön védelmét
Az Európai Központi Bank (EKB) határozottan visszautasította, hogy védőhálót nyújtson a tervezett, Ukrajnának szánt 140 milliárd eurós kifizetésekhez. Ezzel súlyos csapást mért az Európai Unió azon törekvéseire, hogy befagyasztott orosz eszközök révén fedezzen egy úgynevezett „jóvátételi kölcsönt”. A Financial Times beszámolója szerint az EU mostanra egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy a következő két év során biztosítsa Ukrajna finanszírozását, mivel Kijev súlyos pénzügyi problémákkal küzd, különösen az újabb orosz katonai támadások és az amerikai békekezdeményezések fényében.
Az Európai Bizottság terve az volt, hogy az uniós országok állami garanciákkal osszák meg egymás között a kölcsön visszafizetésének kockázatát. Azonban a bizottsági tisztviselők kifejezték aggodalmukat, miszerint vészhelyzetben a tagállamok nem lennének képesek gyorsan ekkora összeget előteremteni, ami nyomás alá helyezhetné a pénzpiacokat.
Alternatív javaslatok kidolgozása
A tisztviselők megkeresték az EKB-t, hogy mint végső hitelező, együttműködhetne a belga Euroclear bankkal a likviditási válság elkerülése érdekében. Az FT négy informátora szerint azonban az EKB tisztviselői jelezték, hogy ez nem lehetséges, mivel a bizottsági javaslat a kormányok közvetlen finanszírozásának minősülne, ami ellentétes az EU alapító szerződéseivel.
A közgazdászok által „monetáris finanszírozásnak” nevezett gyakorlat az EU jogszabályai szerint tilos, mivel káros hatásai lehetnek, mint például a magas infláció és a központi bank hitelességének csökkenése. Az EKB világossá tette, hogy „egy ilyen javaslatot nem vizsgálnak, mivel az valószínűleg sértené az EU monetáris finanszírozásra vonatkozó jogi rendelkezéseit”.
Új megoldások keresése és belgiumi aggodalmak
Az EKB álláspontjára reagálva a bizottság alternatív javaslatok kidolgozását kezdte meg, amelyek ideiglenes likviditást nyújtanának a kölcsön fedezésére. A bizottság szóvivője tájékoztatott, hogy október vége óta „szoros kapcsolatban állnak az EKB-val”, és a központi bank részt vett a hiteljavaslatokról folytatott megbeszélésekben.
Belgium, amely az ukránok számára nyújtott kölcsön ellen érvelt, figyelmeztetett arra, hogy ha az orosz vagyont befagyasztó szankciókat feloldják, és Moszkva hozzáfér az eszközeihez, az Euroclear nem lesz képes azonnal visszafizetni a kölcsönt. Bart De Wever belga miniszterelnök a kölcsön visszafizetésének kockázatának megosztására hívta fel az EU többi 26 tagállamát, jogilag kötelező érvényű garanciák biztosítását kérve.
De Wever hangsúlyozta, hogy szükség van tagállami garanciákra és védőhálóra, amiért az orosz eszközök lefoglalását érintő uniós szankciók hirtelen eltörlése veszélyes lehet. A szankciókat félévente egyhangú döntéssel kell megújítani, és néhány ország, köztük Magyarország, már korábban is vitatta a megújítást.
Belgium különösen aggasztónak tartja, hogy egy esetleges Washington és Moszkva közötti békemegállapodás semmissé teheti az EU által bevezetett szankciókat, csökkentve ezzel az Euroclear felelősségét.
