A NULLA KÉTSZERESE IS NULLA – NAGY MÁRTON MAGYARÁZATA A PARLAMENTBEN
„Nem a német gazdasági miniszter vagyok, hanem a magyar” – jelentette ki Nagy Márton a parlament gazdasági bizottságának ülésén. Eme megjegyzésével, ami önmagát finomhangoló kifejezésnek is tekinthető, a miniszter igyekezett különbséget tenni saját felelőssége és a német gazdaság helyzete között. Az ülés során a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól beszélt, ahol a német gazdaság problémái is vezették a diskurzust.
A miniszter arra is rávilágított, hogy a magyar gazdaság gyorsabban fejlődik, mint a német. 2000 és 2024 között a magyar gazdaság 2,2-szer gyorsabban nőtt, mint a német, ám a német recesszió és stagnálás hatására a számok végül azt mutatták, hogy a német gazdaság teljesítménye nullának számít. „Amikor a német gazdaság nulla százalékkal nő, és mi kétszer olyan gyorsan növekszünk, az valójában szintén nulla” – fogalmazott Nagy, ezzel a helyzet kegyes iróniájára utalva.
A tavalyi évben Nagy ígérete szerint a gazdasági növekedés körülbelül 4 százalékra rúgott volna, de végül a valóság ennek az alig egy részét hozta. Ilyen előzmények után a jelenleg prognosztizált 0,5 százalékos GDP-bővülés is optimistának tűnik, hiszen az Erste elemzői már csupán 0,2 százalékot várnak. Mindez a tavaly év végi „békeköltségvetés” ígérete és a „nem ideológiai irányzatok figyelembevételének” szándéka mellett érkezett.
Nagy Márton szavaival idézte vissza, hogy a gazdasági kormányzat nem tétlenkedett, és intézkedéseket dolgoztak ki a családok védelme érdekében. A német gazdaság recessziójára utalva elmondta, hogy a kis, nyitott magyar gazdaság erőteljesen integrált az EU-val, és a német gazdaság gyengélkedése mellé az Európai Uniós versenyképességi problémák is társulnak.
A miniszter a jövőbeli növekedések melletti optimizmusát is kifejezve elárulta, hogy a GDP negyedik negyedévében már pozitív pályán mozoghat. Habár a GDP alig emelkedik, a fogyasztás viszont 5 százalékkal nő, és hozzáteszi, hogy „a beruházások csökkenése elkerülhetetlen”, mivel a nagyvállalatok a gyenge külső kereslet miatt nem tudják kihasználni kapacitásaikat.
Nagy Márton felvetette, hogy a fogyasztásvezérelt GDP-bővülés nem fenntartható hosszú távon, amit Orbán Viktor is megerősített, miközben rámutatott, hogy a jövő közepétől már a beruházások is erősíthethetik a növekedést.
A miniszter a parlamentben kijelentette, hogy a nyugdíjemelés jövőre 3,6 százalékos lesz, ami a legfrissebb inflációs várakozások alapján alakult. A GDP-arányos deficit 5 százalékra rúg, amiből 1,1 százalékos elsődleges hiányt várnak. A kormány tervei között szerepel, hogy az államadósság is a gyengélkedő gazdaság ellenére 73,5 százalékon marad.
A bizottsági ülés során a képviselők az elhangzottakra reflektálva, Tordai Bence szokatlan kérdéseket intézett Nagy Mártonhoz. A vádak és bírálatok közepette, Z. Kárpát Dániel a magyar gazdaság németektől való függésére fókuszált, míg Dávid Ferenc azt firtatta, hogy a cseh gazdaság teljesítménye hogyan lehet erősebb a magyarénál, holott sokkal inkább a német bevételektől függ.
A vallomások során Nagy Márton válasza során nem hagyta figyelmen kívül a média vádjait sem, hiszen például a tőkealapos kérdések személyes érintettségére igyekezett visszahúzódni. A bizottsági ülés végén a feszültségek ellenére a beszámoló a kormány nehéz útjáról számolt be, azonban a kritikák és visszajelzések olyan szintén megjelenítettek, hogy a nézők számára nyilvánvalóvá vált az elhangzottak hitelessége és a valóság eltérése.
Az ülés végén kerekasztal formájában megbeszélték a képviselők, hogy a miniszteri beszámoló a legszínvonaltalanabbak közé tartozott a történelemben. A jövő gazdasági tervei a továbbiakban is sok kérdést hagytak maguk után, és mindannyian kíváncsian várják, hogy Nagy Márton reagál-e a várható kritikákra és előrejelzésekre.
Forrás: 444.hu/2025/11/27/nagy-marton-gazdasagi-miniszter-parlament-meghallgatas
