Az amerikai szankciók és a NIS helyzete
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat, ismertebb nevén a NIS működési engedélyének meghosszabbítása iránti kérelmét elutasította az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC). Az Egyesült Államok az orosz többségi tulajdon megszüntetését követeli az olajvállalatnál, ami komoly problémákat okoz Szerbiának.
Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szombati nyilatkozatában kifejtette, hogy „egyetlen nap haladékot sem kaptunk”, amely rámutat a helyzet sürgősségére. A szerb kormány február 13-ig kapott határidőt az orosz tulajdonrész kivonására, ezért rendkívüli kormányülést hívtak össze az ügy sürgőssége miatt, Alejandro Vučić köztársasági elnök vezetésével.
Határidők és következmények
Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy szankciókat vezet be a NIS ellen, amely lehetőséget adott Szerbiának 45 napra az orosz tőke eltávolítására a cégből. A határidőt többször is meghosszabbították, de a NIS eddig nem teljesítette a követelményeket. A belgrádi értéktőzsde nemrégiben arról tájékoztatott, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedésének körülbelül 5%-át átruházta a Gazpromra. Az orosz Gazpromnyefty nek az aránya 44,85%-ra csökkent, míg a Gazpromé 11,30%-ra nőtt. A változtatásokat követően az amerikai szankciók október 9-én életbe léptek, világossá téve, hogy Washingtont nem érintette meg a részvények átruházása.
A MOL szerepe és potenciális vásárlás
Az oroszországi Gazprom a MOL-ra és Orbán Viktorra tekint, mint potenciális vevőre a Gazprom 11,30%-os részesedése kapcsán. A részletek kidolgozása a hónap közepére várható, egy moszkvai delegáció Budapestre érkezik az eladás véglegesítésére. Amennyiben a MOL belép a képbe, a szerb állam, a kisrészvényesek és a magyar vállalat együtt 55,07%-os többséget szereznek a Gazprom ellen, lehetővé téve ezzel az amerikai szankciók visszavonását.
Szerbiában az olajellátás már most is komolyan veszélyben van a szankciók miatt. Tovább rontott a helyzeten, hogy októberben kigyulladt a MOL százhalombattai finomítója, ami még inkább megnehezíti a helyzetet. Magyarországnak így valószínűleg előbb-utóbb a stratégiai tartalékaihoz kell nyúlnia, ami azt jelenti, hogy nem biztos, hogy elegendő kapacitása lesz a szerb piac kiszolgálására.
