Korrupció és a rendszer szerves része Magyarországon
Martin József Péter, a Transparency International Magyarországi ügyvezető igazgatója, valamint Hajnal Áron, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa októberben publikált egy tanulmányt, amelyben azt elemzik, hogy az Európai Unió által előírt korrupcióellenes intézkedések mennyire voltak hatékonyak Magyarországon. A kutatás a Public Integrity folyóiratban jelent meg, és tudományos alapossággal próbálja felmérni, hogy az EU milyen eredményeket ért el az Orbán-kormány korrupciós gyakorlatainak kezelésében.
A tanulmány megállapításai szerint Magyarországon a korrupció nem csupán egyedi esetekből áll, hanem a politikai-gazdasági rendszer központi eleme. Az elemzők által „rendszerszintű korrupciónak” nevezett jelenség azt jelenti, hogy a korrupció nem a hatalomgyakorlás peremjelensége, hanem annak eszköze, amellyel az erőforrásokat osztják és újraosztják.
Ez a hozzáállás nem az egyes ‘rossz emberek’ hibája, hanem inkább az intézményrendszer úgy van megalkotva, hogy jutalmazza a lojalitást és bünteti a függetlenséget. A tágabb politikai és gazdasági környezet „foglyul ejtése” miatt a korrupció egyfajta normává vált, amelyet nemcsak tűrnek, hanem rendszerszerűen alkalmaznak a hatalom megtartására.
Az ideológia és a korrupció kapcsolata
A kutatók egy kérdést is felvetettek: vajon a korrupció ideológiai célt szolgál-e, vagy csupán az ideológia álarca mögött rejtőzik? Szerintük az utóbbi igaz: a 2010-es évek elejétől, különösen 2015-től kezdve egyre inkább elterjedt és centralizált lett a korrupció.Magyarországon. Ahelyett, hogy megpróbálták volna leplezni a korrupciót, a rendszer inkább az elmosott határok irányába mozdult el, keretezve a NER-esek meggazdagodását, mint egy patriotizmusra építő üzleti elit kialakulását.
A korrupcióval összefüggő luxizás fogalma is ezzel a jelenséggel kapcsolatos. Martin József Péter úgy véli, hogy a Lánczi Tamás által tett kijelentés, miszerint a korrupciónak nevezett jelenségek a Fidesz fő politikáját képezik, egybeesik ezzel a felfogással.
Az ideológia, amely a nemzeti tőkés- és középosztály megteremtésére irányult, kezdetben fontos szerepet játszott, de idővel a rendszer degenerálódott, az ideológiai tartalmak kiürültek, és így végül a lopás maradt a középpontban.
A brüsszeli kísérlet: lassú víz partot mos?
A további részletek és elemzések csak a Qubit+ előfizetőinek elérhetőek. Az érdeklődők csatlakozhatnak a tagsághoz és folytathatják az olvasást aktuális tanulmányainkról és kutatási eredményeinkről.
