A kerékpározás és közlekedési szokások Áttekintése a Magyar Alföldön
Az elmúlt évtizedben, miközben az országos autóhasználat növekedett, a Magyar Alföld kivételes helyzetbe került az európai kerékpározás szempontjából. A Budapest körüli területeken a lakosság sokszor kombinálja a közlekedési formákat, ami új perspektívát ad a közlekedési szokások vizsgálatához. Erről a Másfélfok klímablog ad részletes elemzést.
Gertheis Antal, a Mobilissimus közlekedési szakértője szerint a 2022-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak és a közoktatásban részt vevők körében az egyéni gépjárművek használata 41,3 százalékra rúgott, míg a közösségi közlekedést csupán 21,0 százalék választotta. Érdekesség, hogy körülbelül 13,2 százalékuk kombinált utazási formát alkalmazott, például átszállással különböző közlekedési eszközökre.
Bár Magyarországon a legtöbb településen leggyakoribb a személygépjármű használata, az Alföld egyes városaiban, mint Hódmezővásárhely, Szentes, Makó és Karcag, a kerékpározás egyre népszerűbb közlekedési forma. Budapest belső kerületeiben a közösségi közlekedés dominál, míg a dunántúli és észak-magyarországi településeken a gyaloglás és a közösségi közlekedés mellett gyakran a kerékpározás is hangsúlyos szerepet játszik.
A közlekedési módok megválasztása nagyban függ attól, hogy az emberek helyben vagy más településekre ingáznak. A nagyobb távolságok eléréséhez szinte elengedhetetlen az egyéni gépjárművek használata, különösen a főváros környékén, ahol a közlekedési lehetőségek széles spektrumot ölelnek fel. Iskolába járáskor viszont a közösségi közlekedés a fő szállítóeszköz, míg a nagyvárosok környezetében a kombinált közlekedési formák terjedése figyelhető meg.
Az elmúlt évtized közlekedési trendjei is figyelemre méltóak; 2011 és 2022 között az egyéni gépjárműhasználat aránya a munkahelyre közlekedők körében 35 százalékról 46 százalékra emelkedett. Ennek következményeként minden más közlekedési forma, kivéve a kombinált utazásokat, csökkent. A motorizáció növekedése is szembetűnő, hiszen a személygépkocsik száma 3 millióról 4,1 millióra emelkedett.
A Mobilissimus szakértője úgy véli, hogy a vidéki kerékpározás csökkenése a városi közlekedés fejlődésével kompenzálható. Budapesten azonban még mindig nagy harcot kell vívni a kerékpársávokért. Kiemelkedő fontos, hogy a nagyvárosokban kiépüljön a biztonságos kerékpáros infrastruktúra, hiszen az új technológiák, mint a teher- és elektromos rásegítéses kerékpárok, új lehetőségeket teremthetnek, segítve a kerékpározás népszerűsítését.
Mindezek mellett lényeges megjegyezni, hogy Magyarországon a biciklizéshez való hozzáférés jelentősen eltér a különböző települések között. A kerékpáros közlekedés nem csupán az egyéni döntéseken múlik, hanem a helyi infrastruktúra és közlekedési rendszerek állapotán is.
Forrás: qubit.hu/2025/11/12/a-magyar-alfold-biciklis-paradicsom-europa-kerekparos-terkepen
