Örök búcsú: Egy család tragédiája a kórház falain belül
Péter, egy családapa, akit a Covid-19 fertőzése után a Szent Imre kórház izolációs részlegére szállítottak, súlyos állapotban kerülhetett volna elbúcsúzni szeretteitől. Míg lánya, Noémi és Zsófia hiába kérlelte a kórházat, hogy látogathassák édesapjukat, az intézmény a látogatások megtagadására hivatkozott, mondván, hogy Péter nem volt elég súlyos ahhoz, hogy engedélyezzék a találkozót.
A családnak tudomásul kellett vennie, hogy csak az élettárs engedélyezett látogatása valósult meg, ám azt is csupán fél órás időkeret mellett. Az élettárs, mikor találkozott Péterrel, elhanyagolt és szenvedő állapotban találta, míg a lányoknak megtiltották a telefonos kapcsolatfelvételt is. Információ híján a család kizárólag arra kapott utalást, hogy „nem hajlandó kinyitni a szemét”. Két nappal később értesítették őket Péter haláláról.
A bíróság megállapította, hogy Péter lányainak jogait súlyosan megsértették, azonban a kórház fellebbezett az ítélet ellen. A család jogi képviselője, Dr. Szegi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével próbálja elérni, hogy Péter lányai megkapják a tiszteletükhöz és jogukhoz méltó búcsút.
A Szent Imre kórház érvelése szerint a látogatás engedélyezése más betegeknél is hasonló problémákhoz vezetett volna, így a rendelkezés volna a szervezeti kapacitások hiányára is utalva. Az érintett kórház dolgozói azt állították, hogy az általános leterheltség miatt nem tudták értesíteni Péter családját a súlyosbodó állapotáról.
A húsz év körüli lányok számára érthetetlen és feldolgozhatatlan helyzetet teremtett, hogy édesapjukat látogathatták volna, de a kórház által meghatározott szabályok miatt örökre megfosztattak a búcsúzás lehetőségétől.
Az ügy másodfokon folytatódik, és a család perben arra kéri a bíróságot, hogy ismerje el a jogellenes eljárást, és kaphassanak sérelemdíjat a szenvedett fájdalmaikért, amit a kórházi rendszer okozott. Az egészségügyi jogok alapkérdései továbbra is figyelmet érdemelnek, különösen azokban az esetekben, amikor a betegek családtagjait eltiltják a kapcsolattartástól, és ezáltal súlyosan sérülnek emberi méltóságukban.
A TASZ munkatársai pedig továbbra is dolgoznak azon, hogy ez a tragédia ne ismétlődhessen meg, és hogy a családoknak legyen joguk a gyógyulás mellett az elbúcsúzásra is, hiszen a betegségek idején a szeretet és a támasz elengedhetetlen.
Az egészségügyi rendszer javítása érdekében todoszunk azon, hogy a nehéz helyzetekben elkerülhetetlenné váljanak a jogi és morális felelősségek is.
