Robotizált víruskimutató rendszerek szerepe a járványok elleni küzdelemben
Az automatizált polimeráz-láncreakciós (PCR) rendszerek nélkül szinte lehetetlen lett volna több százezer mintát tesztelni a magyar szarvasmarha-állományt fenyegető ragadós száj- és körömfájás vírus ellen – jelentette ki Malik Péter, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratóriumának (ÁDI) Virológiai Osztályának vezetője a Magyar Zoonózis Társaság őszi tudományos ülésén.
Ez a rendkívül fertőző vírus 52 év után jelent meg ismét Magyarországon, ami komoly riadalmat okozott, mivel öt szarvasmarha-telep érintetté vált Győr-Moson-Sopron megyében. A járványt a hatóságok gyors intézkedéseinek köszönhetően sikerült viszonylag hamar megfékezni, így Magyarország szeptember 10-én visszakapta betegségtől mentes státuszát az Állategészségügyi Világszervezettől (WOAH). A nemzetközi kereskedelem szempontjából ez rendkívül fontos fejlemény volt.
A vírus megfékezéséhez szakmai összefogás és drasztikus intézkedések, köztük közel 20 ezer állat leölése volt szükséges. Malik kiemelte, hogy annak érdekében, hogy a hatóságok elvárásainak eleget tudjanak tenni, mind a ragadós száj- és körömfájás, mind a madárinfluenza járványok esetén elengedhetetlen volt a diagnosztikai vizsgálatok elvégzése, amelyek több ezer állattelep monitorozását tették lehetővé.
A tudományos ülésen Malik Péter arról is beszélt, hogy a jövőben az ÁDI Virológiai laboratórium az új generációs szekvenálási (NGS) technológiát kívánja meghonosítani, amely már más magyar intézményekben is alkalmazásra került. Ezzel nemcsak állati vírusos fertőzések kimutatására kerülhet sor, hanem a kórokozók változatainak és evolúciójuknak a nyomon követésére is.
A rendezvény első fele a vírusok kimutatását és terjedését lehetővé tevő diagnosztikai módszerekről szólt. A Magyar Zoonózis Társaság idén Hőgyes-Aujeszky Emlékérmeket adományozott Malik mellett Takács Mária címzetes egyetemi tanárnak is, elismerve ezzel erőfeszítéseiket a vírusdiagnosztikában.
A tudományos előadások során Malik és Takács a víruskutatás történetéről, valamint a jövőbeli innovatív lehetőségekről is beszéltek, mint például a levegőből vagy vízből automatikusan kimutató rendszerek kifejlesztése.
A kórokozók felismerése az ókortól napjainkig
Malik rávilágított, hogy az ókori civilizációk az állattenyésztés kulcsszerepének köszönhetően rendszeresen küzdöttek az állatok és emberi közvetítéssel terjedő fertőzésekkel. Akkoriban a diagnózis gyakran csupán a betegség tüneteinek megfigyelésén alapult. A középkorban, ahogy a betegségek száma nőtt, a járványok megfékezésére használták a beteg emberek elzárását, valamint egyre fejlettebb betegségek felismerésére vonatkozó módszereket.
A neves biokémikus, Kary Mullis által az 1980-as évek végén kifejlesztett PCR-módszer forradalmasította a víruskutatást, lehetővé téve a DNS specifikus részeinek gyors többszörözését. A COVID-19 pandémia rávilágított, milyen fontos ez a diagnosztikai módszer, hiszen a poliomeráz-láncreakció alkalmassá vált RNS-vírusok, például a SARS-CoV-2 felderítésére is.
A diagnosztikai rendszerek fejlődése nemcsak a minták feldolgozásának sebességét növelte, hanem lehetővé tette a víruskoncentrációk pontos meghatározását is, amire a korábbi módszerek nem voltak képesek. A modern pipettázó robotoknak köszönhetően ez a folyamat radikálisan felgyorsult.
A jövőbeni terveik között szerepel az NGS szekvenálás bevezetése, amely kiküszöbölné a vírustörzsek pontos azonosításának nehézségeit. A NGS technológia nemcsak gyorsabb válaszokat adna a kórokozók kérdéseire, de segítene a zoonótikus járványok korai észlelésében is.
A vírusok nyomon követése és a fejlődésük megértése elengedhetetlen a hatékony vakcinák és antivirális terápiák fejlesztésében. Az új technológiák elterjedésével a virológiai kutatások egy új szintre léptek, segítve a járványok sikeres leküzdését.
