Darázs Lénárd megérkezése és az ELTE szerepe
Darázs Lénárd, az ELTE új rektora, augusztus 1-jén veszi át a hivatalát, és már most éles válaszokat ad a kutatás jövőjét érintő, megosztó kérdésekre. A Klubrádió reggeli műsorában megosztotta gondolatait az ELTE által „megmentett” négy kutatóintézetről, amelyek a bölcsészettudományi és társadalomtudományi területekre fókuszálnak.
A kutatási központok jövője
Darázs hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy az ELTE csak egyszerűen bekebelezné ezeket az intézeteket, hanem hogy arra törnek, hogy biztonságos működést nyújtsanak számukra. A kutatóintézetek sorsa azonban kérdéses, hiszen a HUN-REN által hozott döntés, amely a STEM (tudományos, technikai, mérnöki és matematikai) területeket előnyben részesíti, a humán tudományok háttérbe szorítását sugallja.
A politikai háttér
Érdekes ellentmondások bontakoznak ki a döntések mögött. Míg a HUN-REN vezetője folyamatosan a kutatási hálózat egységéről beszél, a kormányzati szereplők, mint Schmidt Mária és Lánczi András, egyre inkább hangot adnak a bölcsészettechnikai és kutatói közösség ellen, ami az intézmények megszüntetésének szándékát sejteti.
Kutatási intézmények integrációja
Továbbá, ha a HUN-REN döntése alapján a STEM területek élveznek előnyt, akkor vajon miért kellett a kormányzati figurák éles kritikái? Amennyiben a kormány irányít, Darázs Lénárd lehet a mentőöv a kutatói közösség számára. A közel 1200 munkavállaló esetében a kutatók elbocsátása nem tűnik egyszerű feladatnak, főleg 15 év NER után, amikor a rendszer képes volt komoly átalakításokat végrehajtani.
A feszültségek továbbra is jelen vannak
Arra is érdemes figyelni, hogy az eddigi példák, mint az 56-os Intézet esete, nem keltettek gondot a kormányzat számára, így a kérdés, hogy miért nem alkalmazzák ugyanezt a négy kutatóközpont esetében. A több ezer kutató sorsa bizonytalan, és a politikai manőverezés árnyékában a szakmai közösség jövője egyre inkább kérdőjeles.
A kérdések és a bizonytalanság csak nő, mivel a tudományos közélet most kulcsfontosságú fordulóponthoz érkezett. A félévszázados hagyományokkal bíró bölcsészettudományi kutatások megmentése és a jövőbeli kilátások egyre ambivalensebbé válnak. Mindez azon a talajon pihen, ahol a politikai akarat és a tudományos integritás folyamatos konfliktusban áll egymással, ami sürgető kérdéseket vet fel a magyar kutatás jövőjével kapcsolatban.
Forrás: Qubit+
