Titkos költségek a Magyar Nemzeti Banknál
Július elején a Transparency International Magyarország (TI) közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére, amelyben a jegybank 2025. január 1-je után megkötött visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait kérte. A kérelem Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője által került benyújtásra, és azokra az információkra vonatkozott, amelyeket a jogi keretek szerint az MNB-nek nyilvánosságra kellene hoznia.
A TI által hivatkozott 2011-es törvény 33. paragrafusa megerősíti, hogy az MNB köteles közzétenni az államháztartás pénzeszközeivel kapcsolatos adatokat, beleértve az ötmillió forintot meghaladó értékű árubeszerzéseket, építési beruházásokat, szolgáltatásokat, vagyonértékesítéseket, vagyoni jogokat és koncessziós szerződéseket. Az MNB, azonban, a közzételt már régóta nem tartja be, így a nyilvánosság nem tud arról, hogy hová kerülnek a közpénzek.
Azt is meg kell említeni, hogy a jegybank már eddig is közzétette a számára nyújtott legalább öt milliós támogatások listáját, mint például a Will Alapítvány a Női Vezetőkért, az Országos Széchényi Könyvtár kulturális programjait támogató Corvina Alapítvány, vagy az MNB saját, Közjóért Alapítványának támogatása. Az MNB átláthatóságának hiányát jelzi, hogy az egyes szerződéseket nem hozzák nyilvánosságra, holott a TI szerint erre kötelességük lenne.
Az MNB jogi védekezése
Július 24-én az MNB kérte a kötelező válaszadási határidő meghosszabbítását, amit a törvény lehetővé tesz. Augusztus 13-án az MNB elutasította az adatigénylést, érvelve a törvény szerinti közzétételi kötelezettség hiányára, mondván, hogy mivel nem államháztartási szerv, nem is köteles közpénzjellegről beszélni. Ezzel a válasszal a Varga Mihály vezette jegybank azt állítja, hogy a pénz, amit kezelnek, nem közpénz, azaz „elvesztette közpénz jellegét”.
A törvénymódosítás következményei
Ez az érvelés nem új a nemzeti bank részéről, hiszen az előző politikai elit is rendre előhúzta. A 2014-es Matolcsy György jegybankelnöksége alatt létrehozott Pallas Athéné alapítványokhoz kapcsolódó törvénymódosítás, amely 2016. március 1-jén lépett életbe, szintén a közpénzjogosultság kérdését érinti. Ez a törvény, a legnagyobb fantáziával Kósa Lajos által magyarázva, azt állapította meg, hogy az MNB alapítványainak pénze elvesztette közpénz jellegét.
Az Alkotmánybíróság 2016. áprilisi határozata azonban tisztázta, hogy az MNB közfeladatokat lát el és kizárólag közpénzzel gazdálkodik. A döntés szerint a közpénz jellegét meg kell őrizni, még akkor is, ha az MNB saját alapítványokba vagy cégekbe fekteti be. A TI elutasító válaszát követően a TI most a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, kérve, hogy vizsgálják meg az MNB eljárását, és mondják ki annak törvénysértő jellegét.
Összegzés
A TI álláspontja szerint az MNB eljárása nem csupán jogszabályellenes, hanem a közérdekű adatok elérhetőségének drasztikus csökkentését is jelenti. Az adatigénylés napvilágra hozásával újra kell gondolni az MNB működésének átláthatóságát és a közpénzek kezelési gyakorlatát.
