Visszaveszi a Tisza-kormány a KEKVA-k alapító jogait: Mi történik a Mol-részvényekkel?
A legfrissebb alaptörvény-módosítás következtében a Tisza Párt tervei szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) vagyona megmarad, így valószínűsíthető, hogy az Orbán-kormány által szétosztott 30%-nyi Mol-tulajdonrész is. Ugyanakkor a kormány befolyása a Mol működésére továbbra is fennmarad.
Május 20-án a Tisza képviselői, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István, javaslatot nyújtottak be az alapítványok államosításáról, ami a 16. alaptörvény-módosítás részeként terjesztették elő. A módosítás értelmében az Alaptörvény 38. cikkének 6. bekezdése úgy változik, hogy az állam visszaveszi a KEKVA-k alapítói jogait, ezzel lehetővé téve, hogy a kormány döntéseket hozzon az alapítványokat érintő kérdésekről, akár azok megszüntetéséről is.
A törvényjavaslat kimondja, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon”, azonban a rendelkezések nem garantálják, hogy az érintett alapítványokhoz tartozó részvények automatikusan visszakerülnek az államhoz. Szakértők megjegyzik, hogy a törvény nem döntött a KEKVA-k végleges sorsáról.
Az alapítványok sorsa a Tisza Párt választási programjában is szerepel, melyben azt írták, hogy megszüntetik a KEKVA-modellt és visszaveszik a korábban állami tulajdonú vagyonelemeket. A jelenlegi helyzet szerint a modell és az alapítványok megmaradnak, de az alapítói jogok az államhoz kerülnek, amely jogutódja az alapítványoknak.
A KEKVA-modell 2021 óta működik, amikor az állami feladatokat, például a modellváltó egyetemeket, Fidesz-közeli személyekből álló kuratóriumok irányítása alatt alapítványokba szervezték ki. A jelenlegi helyzet részeként a magyar állam Mol- és Richter-részvényeit is alapítványoknak juttatták, lemondva ezzel az osztalékról és a szavazati jogokról.
Magyar Péter, a Tisza Párti politikus a választás előtt nyilatkozta, hogy az állam vissza fogja venni a KEKVA-ként működő Matthias Corvinus Collegiumhoz (MCC) tartozó részvényeket, míg Tarr Zoltán megemlítette, hogy a Tiszán belül külön munkacsoport foglalkozik a Mol helyzetével.
A Mol-Richter részvények megszerzéséről szóló nyilatkozatok, valamint a tőzsdei befolyás részeként a Mol állami tulajdoni hányadának privatizálására vonatkozó kérdések folyamatosan felmerültek. A Mol gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István azzal érvelt, hogy az állam nem befolyásolhatja a Mol működését, hiszen az állami részesedés nem meghatározó.
A Mol részvényeinek aktuális helyzete
A Mol nyilvános részvénytársaságként működik, és a Budapesti Értéktőzsde legfrissebb adatai szerint a közkézhányad 61,56%-ot tesz ki, vagyis ennyi részvény van azoknál, akik 5%-nál kisebb tulajdonnal rendelkeznek. Az öt legnagyobb részvényes közül három alapítvány (MOL-Új Európa Alapítvány, Maecenas Universitatis Alapítvány, Matthias Corvinus Collegium Alapítvány) az államtól kapta a részvényeit.
Ezek a részvények a 2011-es állami vásárlás eredményeként kerültek birtokba, később ez a hányad több mint 25%-ra nőtt. Az állam által létrehozott KEKVA-k vagyonkezelését a kuratóriumok irányítják, akik között számos fideszes politikus is található, például Schmidt Mária vagy Hernádi Zsolt.
Az államnak van saját részvénye a Molban, egy darab „B” sorozatú részvény formájában, amely többletjogokat biztosít. E részvény birtoklása lehetővé teszi az állam számára, hogy jelentős mértékben befolyásolja a vállalat irányítását, beleértve a stratégiai döntéseket is.
Mit tervez a Tisza-kormány?
A Tisza-kormány május 20-án beterjesztett alaptörvény-módosítással lehetőséget biztosított a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonának visszaszerzésére. A törvény kimondja, hogy a közvéleményt érintő alapítványok vagyona a kormányt illeti meg, és lehetőség van az alapítványok megszüntetésére is.
Az előző kormány törvénymódosítása révén a KEKVA-k országos vagyont, Mol- és Richter-részvényeket kaptak, és a számítások alapján ennek összértéke 2024 végére meghaladhatja a 3000 milliárd forintot. Az új kormány már a választások előtt feltartóztatta a Mol által az alapítványoknak kifizetendő osztalékokat, és további lépéseket tervez a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a törvényjavaslat nem ad világos iránymutatást a KEKVA-k vagyonának sorsáról. Az alapítványok megszüntetése, a kuratóriumok átalakítása, és a vagyonvisszaszállítás kérdései még mindig nyitottak és politikai vitákat generálnak.
