Alaptörvény Módosítása: Az Előírások és Kritikai Vélemények
Melléthei-Barna Márton országgyűlési képviselő, korábbi igazságügyi miniszterjelölt, hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása nem az aktuális vagy a múltbeli jövőbeni miniszterelnöki megbízatásokra vonatkozik, hanem kizárólag a jövőbeli kinevezésekre. Az új javaslat szerint a miniszterelnöki posztot legfeljebb nyolc évig töltheti be egy személy, ezzel létrehozva időkorlátot a miniszterelnöki tisztség gyakorlására.
Kritikák és Vádak a Javaslat Ellen
A benyújtott alkotmánymódosítást számos ellenzéki politikus bírálta, akik a javaslatot „Lex-Orbánnak” nevezték el, arra hivatkozva, hogy a módosítás célja Orbán Viktor hatalomtól való távoltartása. A módosítás értelmében a nyolcéves időtartam számítása az 1990. május 2. után kezdődő miniszterelnöki megbízatások figyelembevételével történik, ami azt jelenti, hogy Orbán, aki összességében már húsz évet töltött el a kormányfői poszton, ezen előírás értelmében nem lehetne miniszterelnök.
Visszamenőleges Jogalkotás Vs. Jövőbeli Hatály
A fideszes politikai tábor részéről többen is visszamenőleges jogalkotásra hivatkoztak, például Kocsis Máté, aki Facebook-posztjában a tanácsköztársaság analógiáját említette. Kifejtette, hogy ha a javaslat valóban személyre szabott, akkor világosan jelezhetné Orbán nevét, elkerülve ezzel az 1990-es dátumot.
Mintavétel és Törvényi Megfontolások
Melléthei-Barna Márton részletes érvelést adott azzal kapcsolatban, hogy miért nem minősül a javaslat visszamenőleges jogalkotásnak. A képviselő kiemelte, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása nem állapít meg kötelezettségeket a hatályba lépését megelőző időszakra vonatkozóan, hanem csak a jövőbeni miniszterelnökké válást érintő korlátokat fogalmazza meg. A módosítás célja a demokrácia működését elősegítő fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítése, amelyhez három alkotmánybírósági határozatot is felhasznált érvelésében.
