Meghirdették az új gázszállítási szabályozást Ukrajna irányába
Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentése nyomán Magyarország hivatalosan is bejelentette, hogy fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat. A döntés részleteiről csütörtökre már meg is jelent a rendelet, amelyben a szállítási rendszerüzemeltető, a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) számára egyértelműen rögzítik a változásokat. A jövő júliusi kezdéssel várhatóan nem kerülnek kiírásra kapacitásaukciók az ukrán határkeresztező pontokon, amely miatt a fizikai szállítás jogi és technikai értelemben ellehetetlenülhet.
Az átmeneti időszak és a zavarok kockázatai
A leállítás időzítése fontos, mivel a szállítások legkorábban csak nyár közepén szűnhetnek meg, így addig a rendelet visszavonható, azonban ha érvénybe lép, azt már a betárolási szezon közepén is komoly zavarok kísérhetik.
Betárolási kötelezettségek és azok hatásai
A rendelet másik lényeges eleme az országos szintű gázbetárolása, amely nem kevesebb mint 800 millió köbmétert tesz kötelezővé. Ez a mennyiség a teljes magyar éves fogyasztás tizedének felel meg, és a tárolói kapacitás meghaladó részét terheli. A betárolási kötelezettség elosztását a következőképpen tervezik: az MVM-re 400 millió köbmétert, az FGSZ-re 200 millió köbmétert, az MSZKSZ-re 100 millió köbmétert, míg a versenypiaci kereskedőkre összesen további 100 millió köbmétert hárítanak.
Gazdasági következmények és piaci hatások
A kötelező betárolás költségproblémákat generálhat, amelyek a vállalatok számára növelhetik az ipari gázárakat, így rontva a versenyképességüket. A teljes költség a mai árak alapján nagyjából 420 millió euróra, vagyis körülbelül 165 milliárd forintra tehető. Ezek a terhek várhatóan a piacon is megjelennek, különösen a kisebb szereplők kiszorulása révén, amivel a piac koncentrációja is megerősödhet.
Uniós jogi aggályok és nemzetközi következmények
A szabályozás valószínűleg ütközik az uniós joggal is, hiszen azok a határon átnyúló kapacitások diszkrét hozzáférését garantálják. Az ukrán irányú gázexport korlátozása potenciálisan konfliktusokat okozhat a már megkötött szerződések teljesítése miatt, aminek következményeként akár kötelezettségszegési eljárások is indulhatnak.
Háttér és politikai kontextus
A döntés hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása áll, amelyért a magyar kormány az ukrán elnök politikai döntéseit okolja. Ukrajna viszont az orosz támadások következményeként hivatkozik a helyzet súlyosbodására. Nemrégiben az EU-nak bemutatták a vezeték helyreállítási tervét, de a magyar külügyminiszter politikai színjátéknak minősítette az uniós ajánlatokat.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magyar kormány korábban már leállította a dízelszállítást Ukrajna irányába, és a jövőbeli áramszállítás esetleges leállításáról is szó esett, mindenekelőtt a kárpátaljai magyarok érdekeire hivatkozva. Ezenfelül Orbán Viktor legutóbbi uniós csúcson blokkolta a 90 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának, Szlovákiával egyetemben.
