Trump állításai és Teherán reakciói
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, ha nem is meglepő módon, továbbra is azt hangoztatja, hogy Irán aktívan érdeklődik egy megállapodás iránt, amely a feszültség csökkentését célozza. Ugyanakkor Teherán categorikusan elutasította az amerikaiak által javasolt tűzszüneti terveket, és határozottan kijelentette, hogy nem kíván semmiféle tárgyalást folytatni az Egyesült Államokkal. Ezt a helyzetet a Guardian részletesen elemzi, amely hangsúlyozza a feszültségeket az amerikai–izraeli–iráni konfliktusban.
Iráni álláspont és válaszok a javaslatokra
Az iráni állami televízió által idézett névtelen tisztségviselő elmondta, hogy Teherán elutasította a Pakisztánon keresztül érkezett ajánlatot, hangsúlyozva, hogy ők maguk döntik el, mikor és hogyan fejezik be a háborút, csupán saját feltételeik teljesülése után. Abbász Aragcsi külügyminiszter nyilatkozatában kifejtette, hogy az Egyesült Államok „különböző üzeneteket” küldött közvetítőkön keresztül, de Irán válasza nem jelenti a párbeszéd kezdeményezését. Aragcsi azt is hangsúlyozta, hogy a javaslatokat továbbították az iráni legfelsőbb vezetésnek, azonban jelenleg „nincs szándék” a tárgyalásokra.
Trump parlamenti rendezvényén
A Trump által szerdán este, egy washingtoni adománygyűjtő rendezvényen tett kijelentésében kifejtette, hogy Irán „fél” kimondani, hogy szeretne tárgyalni, mivel attól tart, hogy saját embereik „megölik” őket, vagy éppen az amerikaiak lépnek fel ellenük. Vicces megjegyzésében utalt arra, hogy emiatt senki sem vállalja a vezetést Iránban.
Iráni javaslat elemzése
A Guardian jelentése szerint Irán ötpontos javaslatot terjesztett elő a konfliktus lezárására, amely tartalmazza többek között a harcok beszüntetését, valamint a tisztségviselők elleni merényletek leállítását. Az iráni kormány további garanciákat kér a további háborúk kizárására, jóvátétel kifizetését, valamint a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés megőrzését. Továbbá, Libanont is javasolják bevonni a tűzszüneti megállapodásba.
Washington álláspontja és következmények
Az amerikai kormányzati körökben ugyanakkor továbbra is optimisták a tárgyalások kimenetele kapcsán, amiről a Fehér Ház hetente tájékoztatja a közvéleményt. Azt állítják, hogy az egyeztetések előrehaladnak, és Irán valójában nyitott a párbeszédre. Az amerikai vezetés kitart a háború lezárására meghatározott négy-hat hetes időkeret mellett, a folyamat jelenlegi fázisát pedig sikeresnek ítélik.
Pillanatképek a háborúból
Eközben középpontba került egy Pakisztánon keresztül „kiszivárogtatott” 15 pontos javaslat is, amely a Teherán nukleáris programja felszámolására, rakétahasználatának korlátozására, valamint a Hormuzi-szoros újranyitására vonatkozik. Irán ezt a tervet túlságosan egyoldalúnak ítéli meg, ám még vizsgálják a javaslat részleteit, amelyek már korábban is jelentős akadályt jelentettek a tárgyalások során.
Trump belpolitikai nyomás alatt
Belföldön Trumpra egyre nagyobb nyomás nehezedik a háború befejezésére, különösen az iráni támadások és a Hormuzi-szoros blokádja miatt, amelyek világszerte emelik az energiaárakat. Az olajárak az amerikai javaslat napvilágra kerülésekor csökkentek, ami a befektetők reményeit tükrözi a helyzet enyhülésére. Ezzel párhuzamosan Izrael továbbra is katonai fellépéseket folytat, hogy gyengítse Iránt, szakértők szerint meglepődtek az amerikai tűzszüneti ajánlaton.
Az iráni háború eddigi eseményei
Az ameriakai hadsereg közleménye szerint a konfliktus alatt eddig több mint 10 ezer célpontot támadtak, amelyek közt a iráni haditengerészet legnagyobb hajóinak 92%-át semmisítették meg. Brad Cooper, a Középső Parancsnokság előadója szerint az izraeli erők is több ezer célpontot támadtak meg. Cooper kijelentette: „Megsemmisítettük vagy súlyosan megrongáltuk Irán rakéta-, drón- és haditengerészeti gyártókapacitásainak és hajógyárának több mint kétharmadát, és még nem végeztünk.”
Az izraeli légierő a legutóbbi napokban is végrehajtott légicsapásokat Teheránban, konkrétan egy tengeralattjáró-fejlesztő központot is megcéloztak Iszfahánban. Irán válaszul ballisztikus rakétákat indított el Izrael irányába. Emellett az Öböl menti országokat is támadások érték, ahol a kuvaiti repülőtéren tűz ütött ki, míg Szaúd-Arábia arról számolt be, hogy legalább nyolc drónt semmisítettek meg az olajipari infrastruktúra elleni támadások során.
