Orbán Viktor távolról követte a Zelenszkij beszédét az EU-csúcs alatt
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, videókapcsolaton keresztül szólt az uniós vezetőkhöz az EU Brüsszelben zajló csúcsértekezlete során. Ekkor Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, távolabbról figyelte a kerekasztalt, ami különösen figyelemre méltó, mert az Euronews beszámolója szerint Orbán a beszéd alatt nyugtalanul járt fel és alá, és időnként hangos puffogásokat hallatott.
Zelenszkij a beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által blokkolt 90 milliárd eurós hitel kritikus fontosságú forrást jelentene az ukrán életek védelménél, mivel ennek egy részét amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszerek beszerzésére fordítanák. Orbán Viktor viszont kijelentette, hogy nem tervez változtatni a hitel jóváhagyásához fűződő álláspontján, hangsúlyozva, hogy „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz.”
Zelenszkij aggodalmai a blokád miatt
A beszédben a ukrán elnök utalt arra is, hogy a 20. Oroszország ellen bevezetendő szankciós csomagot Magyarország és Szlovákia vétója megakadályozta, amely szerinte lehetővé tette volna Oroszországra gyakorolt nyomás növelését a béke felé való elmozdulás érdekében. Kiemelte Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseinek blokkolását is, amely szerinte azt a benyomást keltheti, hogy Ukrajna tagsági folyamata nem visszafordítható. Zelenszkij megerősítette, hogy egy határidő megadása világossá tenné Oroszország számára, hogy nem állhatja meg a csatlakozást.
Mindazonáltal az EU jelezte, hogy nem tud konkrét menetrendet adni Ukrajna csatlakozásához; Zelenszkij mégis érvelt amellett, hogy egy világos dátum segíthet megszüntetni a vétót. Harcát úgy jellemezte, hogy a helyzet csak tovább bonyolítja a már meglevő döntések végrehajtását az egységes Európán belül.
Politikai feszültség és következmények
Az olajszállítások Magyarország és Szlovákia irányába január 27-én álltak le, miután orosz drón támadta meg a brodi szivattyúállomást. A magyar kormány nem a támadó oroszokat, hanem az ukrán kormányt vádolta meg, hogy politikai okok állnak a szállítás leállása mögött. Válaszul Orbán Viktor kormánya február közepén leállította a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, míg Szlovákia az áramszállítást állította le. Az Orbán-kormány egyértelműen jelezte, hogy a 90 milliárd eurós támogatás blokkolásának folytatásához az olajszállítások újraindítását köti.
Vádak és politikai indítékok
Az uniós vezetők arra figyelmeztették Orbánt, hogy ukrán vétóját politikai haszonszerzés érdekében használja. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Magyarország belpolitikai okok miatt gyakorol nyomást Ukrajnára. Christian Stocker osztrák kancellár Orbán energiaellátási érveit ürügynek minősítette, és arra figyelmeztetett, hogy a valódi motiváció a választási kampányban keresendő.
Bart De Wever belga miniszterelnök is az elfogadott döntések végrehajtásának fontosságára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a jövőbeli politikai nehézségek nem akadályozhatják meg a már megszületett megállapodások teljesítését. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője, megjegyezte, hogy Magyarország számára alternatív olajellátási útvonalak is léteznek, utalva Horvátország lehetőségére.
Robert Fico szlovák miniszterelnök figyelmeztetett, hogy ha nem indul újra a Barátság-vezeték, Ukrajna további intézkedésekkel nézhet szembe. Az uniós együttműködés és a politikai játszmák ütközése továbbra is eseménydús tárgyalásokra ad lehetőséget Európában.
