Trump támogatja Orbán Viktort a Béketanács ülésén
Donald Trump a washingtoni Amerikai Békeintézetben hívta össze a Béketanács képviselőit, több mint 40 ország részvételével, emellett számos megfigyelő ország is részt vett a tanácskozáson. A rendezvény célja a béke előmozdítása volt, azonban Trump beszéde nagyrészt saját politikai eredményeinek hangsúlyozására irányult, miközben a Béketanács működéséről keveset árult el.
A konferencián Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok 10 milliárd dollár támogatást ajánl fel a Béketanács számára, azonban nem világos, hogy ezt az összeget mire kívánják felhasználni. A gázai konfliktus kapcsán Trump azt nyilatkozta, hogy a tűzszünet megszilárdult, és szavai szerint „minden egyes túsz hazatért, élők és holtak egyaránt”.
Trump a beszédében kifejezte Orbán Viktor iránti támogatását, megjegyezve, hogy a magyar miniszterelnök „teljes és feltétlen támogatásomat élvezi a választáson”. A politikai kritikákra reagálva elmondta, hogy bár elvileg nem kellene külföldi politikusokat támogatnia, ha kedveli őket, akkor ezt megteszi. „Nagyon jó mérlegem van az Egyesült Államokban támogatott jelöltekkel, de most már külföldi vezetőket is támogatok, köztük Orbán Viktort” – tette hozzá.
Emellett Trump arra is kitért, hogy Javier Milei argentin elnök esetében is segítette a támogatás, amely „elsöprő győzelemhez vezetett” a választások során. Az Iránnal kapcsolatban folytatott tárgyalásokról szólva Trump megdicsérte Steve Witkoffot és Jared Kushnert, akik „jó kapcsolatot ápolnak az iráni tárgyalópartnerekkel”. Trump hangsúlyozta, hogy ایران nem rendelkezhet nukleáris fegyverekkel, ha béke szeretne a Közel-Keleten.
Az ülése azonban nemcsak a béketeremtésről szólt; Trump említette a nemrégiben létrehozott Nemzetközi Stabilizációs Erő tagjait is, akik közé Indonézia, Marokkó, Kazahsztán, Koszovó és Albánia tartozik. Ezek az államok csapatokat ajánlottak fel a misszióhoz, míg Egyiptom és Jordánia a helyi rendőrség és biztonsági erők kiképzésére vállalkoztak.
Orbán Viktor, aki Magyarország egyedüli vezetőjeként csatlakozott a Béketanácshoz, kifejtette, hogy a gázai helyzet közvetlen hatással van Európa biztonságára, ezáltal Magyarország nemcsak elvi okokból, hanem saját érdekeinek védelmében is részt vesz a tanács munkájában. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy új szervezetekre van szükség, mivel a nemzetközi intézmények az elmúlt évtizedekben nem tudták hatékonyan biztosítani a békét és a stabilitást.
Csatlakozási szándékok és kihívások
A Béketanács iránti érdeklődés példátlan, számos ország, például Argentína, Örményország, Azerbajdzsán, Bahrein és Törökország nyilvánította ki csatlakozási szándékát. Az ülések során azonban egyértelművé vált, hogy a Hamász lefegyverzése és a nemzetközi stabilizációs erő felállítása kulcsfontosságú kérdések.
Trump beszéde arra is utalt, hogy az Egyesült Államok szoros együttműködést kíván folytatni az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Az amerikai elnök aggályai miatt többen attól tartanak, hogy a Béketanács az ENSZ riválisává válhat, amire már most is számos NATO-szövetséges nem csatlakozott, csupán megfigyelőstátuszban vesznek részt.
Összességében a találkozó rávilágított a nemzetközi kapcsolatok bonyolultságára és a béke megteremtésének kihívásaira, különösen egy olyan időszakban, amikor a világpolitikai tényezők folyamatosan változnak.
