MI KERÜLT KIMARADNI A ROGÁN MINISZTÉRIUM KELLAKÁSÁBÓL?
A közelmúltban szembesültünk egy merőben felkavaró felfedezéssel, amely mélyen beágyazódik a politikai kommunikáció és a közérdekű információk körüli titkolózás rejtélyébe. A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda nemcsak hogy megpróbálta elrejteni a kormány által megrendelt mesterséges intelligencia (AI) videó forrását, de a hozzá kapcsolódó szerződéseket is titkosította. Az információk bokrosodásával érdemes górcső alá venni, hogy valójában milyen cégek állnak a háttérben, és mennyire módszeres a magyar állam propagandaiskolája.
A REJTÉLYES VIDEÓ HÁTTERE
Döbbenetes, hogy bár a kormány nyilvánosan megosztotta a videót, amely magyar katonák véres harci jeleneteit ábrázolja, a készítésének körülményei homályban maradtak. A miniszterelnök, Orbán Viktor június közepén posztolt videója, amely drámaian érzékelteti, hogy mi történne, ha Magyarország belevonódna az orosz-ukrán konfliktusba, felettébb zavaró. Az AI által generált anyag úgy tűnik, nem csupán politikai eszköz, hanem a félelemkeltés stratégiáját is magában foglalja, ahol a valódi háborús helyzetek szörnyűségét eltorzítva, illuzórikus képekkel manipulálják a közvéleményt.
ADATIGÉNYLÉS-EKSZEREK ÉS KORRUPCIÓS ELFOGÁSOK
Miután betekintettünk a Kabinetiroda iratanyagába, rájöttünk, hogy az AI-videó készítési folyamata különös izgalomra ad okot. A megrendelés címe pontosan a „Voks – Visszaszámláló TCR spot és kreatív gyártás” volt, amely jól illeszkedik a kormány legújabb propagandakampányához. A videót készítő Lounge Design Kft. mindössze négy nap alatt szállította le a brutális, 21 millió forintért teljesített munkát – ez a szám már önmagában is szemet szúró, nem csoda, hogy a kormány ilyen kétségbeesetten próbálta elrejteni az ügy hátterét.
NAGYMENŐ KAPCSOLATOK ÉS NAGYON DOLLÁROK
A parlamenti ügynökségeken keresztül évek óta megfigyelhetjük, hogy Balásy Gyula cégei dominálnak a kormányzati kommunikációs tenderben. Az egyre erősödő kapcsolat a kormány és a hirdetési ügynökségek között nyílt sebeket hagy, és aggasztó kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Amíg a kormány propagandája eleddig is életerős volt, a mostani lépés figyelmeztetésül szolgál arra, hogy a közérdek nem mindig a kormányérdek tükrében tálalódik.
MIÉRT KELL TOVÁBBRA IS KÉRDŐJELEKET TENNI?
További részletek és kormányzati irányelvek elrejtése nem csupán a közbeszerzések átláthatóságát veszélyezteti, hanem a politikai rendszerek integritását is megkérdőjelezi. Ahogy a közérdekű adatigénylésünkkel látottakkal találkozunk, világossá válik, hogy a hatalom részéről komoly valóságferdítések és manipulációk zajlanak a színfalak mögött. Annak fényében, ahogyan a kabinetiroda reagált a megkeresésünkre, egyértelmű, hogy valami nincs rendben a rendszerben, amelynek hatékonyságát már régóta ki kellene vizsgálni.
Az információk áramlása és a közvélemény tudatos manipulálása továbbra is kulcsfontosságú a politikai diskurzusban. A nyilvános adatvédelmi kérdések felvetésével egyenes beszélgetések jöhetnek létre, amelyek segíthetnek megakadályozni a további elnyomást és az állami propaganda intézkedéseit.
Forrás: link
