Az MTA Elnökválasztása: Perczel András Válaszai
Május 4-én és 5-én kerül megrendezésre a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése, ahol tisztújításra is sor kerül, beleértve az elnök megválasztását. A jelenlegi elnök, Freund Tamás, 2020 óta tölti be ezt a posztot, és most új vezetőket választanak, köztük elnököt, főtitkárt és alelnököket. A jelölési folyamat az év elején indult, a március közepén közzétett programok alapján négy elnökjelölt száll ringbe: Borhy László, Miklósi Ádám, Perczel András és Pósfai Mihály.
Perczel András kémikus, az ELTE professzora és az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, eddigi pályafutása során nemzetközi kutatóhelyeken dolgozott. Az Akadémia jövőjével kapcsolatos víziójában hangsúlyozza a kutatóhálózat és az Akadémia közötti szorosabb együttműködés szükségességét, különösen a fiatal kutatók támogatása terén.
Első intézkedések az Elnökség alatt
Perczel András három fő területet jelöl meg, amelyek meghatározzák az Akadémia jövőjét: a kutatóhálózat és az Akadémia közötti reláció rendezése, a kutatói életpálya egyensúlyának helyreállítása, valamint a kooperatív mikrocsoportok létrehozása a tudományos innováció erősítése érdekében. A kutatóhálózat, amely 2019-ben vált el az Akadémiától, sürgető feladatokat hagyott az új vezetés számára, különös figyelmet igényelve a jogi és pénzügyi keretek rendezésére.
A kutatói életpálya egyensúlyát érintően Perczel hangsúlyozza a fiatal kutatók támogatását, amely egyszerre biztosít erős versenyt és reális lehetőségeket a pályakezdők számára. Továbbá, a kutatói innováció korai fázisát megcélozva, az általa javasolt kooperatív mikrocsoportok lehetővé tennék az eredeti koncepciók kidolgozását, így erősítve a tudományos közösséget.
Az Elnökválasztás Esélye
Perczel András szerint az MTA elnökválasztása túlmutat az egyéni esélyeken; sokkal inkább a tudományos közösség jövőképéről van szó. Az elnöki posztot nem csupán adminisztratív feladatnak tekinti, hanem a magyar tudomány egységének megtestesítőjeként fogja fel. Célja, hogy az Akadémia olyan irányító intézmény legyen, amely elősegíti a tudományterületek közötti párbeszédet, a fejlődést és a kohéziót.
Az Elmúlt Hat Év Értékelése
Perczel András pozitív és negatív szempontot egyaránt említ az elmúlt elnöki periódus kapcsán. Pozitívumként kiemeli a tudomány társadalmi jelenlétének növelését célzó kezdeményezéseket, például a tudománybarát települések programját és a Fiatal Kutatók Akadémiájának megerősödését. Ugyanakkor a kritikák között említi a kutatóhálózat leválását következtében bekövetkezett pénzügyi és működési kihívásokat, amelyek a köztestületi szerepét nehezítették.
Perczel hangsúlyozza, hogy az Akadémia és a külső intézményi környezet közötti együttműködés erősítése elengedhetetlen a hatékony működéshez, melynek érdekében a következő időszak feladatait világosan meg kell határozni. Célja, hogy egy olyan kiszámítható és kölcsönös bizalomra épülő működési keretet alakítson ki, amely képes támogatni a magyar tudomány további fejlődését.
