Orbán Viktor és a magyar lélek átalakítása
Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt másfél évtized során többször kifejtette, hogy politikai célja nem csupán a hatékony kormányzás előmozdítása, hanem a magyar közszellem, a kollektív mentalitás átalakítása is. A tusványosi beszédében 2010-ben megfogalmazta, hogy a magyarok pesszimista, kishitű és cinikus lelki karakterét szeretné megváltoztatni, amihez szerinte a társadalomnak hinnie kell a saját sikerében.
Ezt az átalakítást a „merjünk nagyok lenni!” szlogennel próbálta népszerűsíteni; az általa alkalmazott módszerek között szerepel a sport, a kultúra, és a történelmi emlékezet politikája is. Mindeközben azonban a hatalom megőrzése érdekében félelemkeltő kampányokkal is bombázza a közvéleményt, amelyek háborús, migrációs és egyéb válsághelyzetekre építenek. Ezek a negatív kampányok ellentmondanak a kiválóságra és együttérzésre építő üzeneteinek, és eltérítik a magyarok figyelmét a valós sikerektől.
A politikai pszichológus, Krekó Péter szerint a magyarok mentális állapota nem a legjobb, és ennek számos jele figyelhető meg a társadalomban. A közbeszéd domináló cinizmus és pesszimizmus megnehezíti az optimista jövőkép kialakítását, aminek következtében a közösség érzései és gondolkodásmódja is eltéríthető a valódi sikerek elismerésétől és befogadásától.
Azok a feltételezések, amelyek szerint Magyarország a jövőben lehetőségekkel teli, sok esetben üres szavaknak tűnnek e mentalitás tükrében. A társadalmi állapot felmérése és a rendszerszintű átalakulás szükségessége most ennél is égetőbb kérdés, amely a politikai retorika és a közvélemény alakulásának szoros összefüggésében zajlik.
A kérdés továbbra is az, hogy a magyarok hol tartanak „fejben”. A társadalom mentális állapotáról való viták nemcsak politikai, hanem pszichológiai szempontból is kiemelkedő fontosságúak, és erre Krekó Péter és más szakértők is folyamatosan felhívják a figyelmet.
