Kultúra és elnyomás: Egy szimpózium tükrében
A Kritikus Kultúra Csoport nem mindennapi eseményt szervezett a Három Holló kulturális központ pincéjében. A teret külföldi szakértők és művészek uralták, akik a kultúra szerepéről és a társadalmi elnyomásról beszéltek. Egy ukrán, lengyel, szlovák és grúz előadó érkezett, hogy megossza tapasztalataikat és alternatív nézeteiket a kultúra védelméről a mai zűrzavaros politikai légkörben.
Nem véletlen a választás
A választott helyszín és a meghívottak nem voltak véletlenszerűek. Hányinger keltő, hogy a háború, népirtás és a szélsőjobb ideológiája sokuk országában szinte mindennapos valóság. Az előadók lukas, de hatékony módszereket osztottak meg, amelyekkel küzdeni próbálnak a kultúra elnyomása ellen. Yuliya Yurchenko, az ukrán közgazdász, a fenntartható újjáépítésről beszélt, míg Adam Straka a szlovák kultúra védelméről, és Jakub Dabrowski is a PiS kultúrpolitikai irányvonaláról értekezett, felemlegetve az LMBTQ jogok ügyeit és azok további korlátozásának következményeit.
Elfojtás és tilalom
A konferencia közepette a kulturális istentisztelet szosztalansága égető igénnyé fokozódott. A politikai nyomás alatt álló országokban a hatalomnak nem tetsző témák tiltása vált a normává. Az előadásokat hallgató magyar közönség már jól ismerheti a szituációt: a saját otthonunkban is hasonló elnyomást tapasztalunk. Az orosz mintától a magyar törvényhozásig terjedő határvonalak mindent elmondanak a demokrácia mai állapotáról.
Félresiklott válaszok
A jogszabályok ócska megoldásokat kínálnak arra, hogy elnyomják a különböző közösségeket. Az eseményen részt vevő külföldi szakértők egyetértenek abban, hogy a magyar állapotok nem csupán lokális jelenségek, hanem a globális kulturális harc részei. E rendszerek hasonlósága égbekiáltó: a különféle országok közötti mintázatok arra figyelmeztetnek, hogy a hatalom mindig képes áthágni a demokratikus normákat.
Kulturális mozgalom vagy passzív eltűrés?
Straka gondolatai a szlovák kulturális mozgalom melletti elköteleződésről hangsúlyozzák, hogy mekkora szükség van az alulról szerveződő megmozdulásokra. Ezt követően Dabrowski a lengyel kultúra helyzetéről fejtegetett, megemlítve, hogy a PiS kormányzás alatt sem tétlenkedik a kulturális élet. Rodionov, mint grúz művész, a helyi közösségek erejéről beszélt, akik tüntetések során követelnek változást.
Feszültség és remény
A szimpózium végül kilépett a saját kereteiből, olyan kérdéseket vetett fel, amelyek a kultúra lényegéről és a politikai elnyomásról szólnak. A résztvevők nyíltan bátorították egymást, hogy bármilyen nehézségek is tornyosuljanak, a szabadságért és a kultúráért folytatott harc soha nem erőltetett.
Ez a szimpózium arra világított rá, hogy a kultúra nem csupán a nemzeti identitás ötvözetét hordozza, hanem a közéleti diskurzus elengedhetetlen elemévé is vált. Az elnyomás ellenére a művészek és aktivisták továbbra is küzdenek az igazságért és a valódi szabadságért, hidat képezve a különböző országok emberei között.
Forrás: qubit.hu/2025/05/17/mit-kezd-a-kultura-az-elnyomassal
