Marco Rubio kampányt indított a Nemzetközi Büntetőbíróság megszüntetésére
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, július 14-én megerősítette, hogy kampányt indít a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) felszámolására. Állítása szerint a bíróság létezése komolyan veszélyezteti az Egyesült Államok szuverenitását, valamint beavatkozhat az amerikai hadsereg, rendvédelmi szervek és politikai vezetők tevékenységébe. A Guardian beszámolója szerint Rubio a Wall Street Journalban megjelent cikkében is kifejtette álláspontját, miszerint az ICC bíróság elé hurcolhat amerikai határőröket és választott politikai vezetőket.
Rubio a kérdést egy szociális médiában közzétett videóval is alátámasztotta, amelyben kiemeli, hogy, ha nem cselekszünk, akkor az amerikai állampolgárokat külföldi bírák rendelkezésére bocsátják, és azonnali veszélynek lesznek kitéve emiatt. Az általa felvázolt forgatókönyvben említette a börtönbüntetés lehetőségét is, amelyet „bűncselekményként” értelmezett, amiért védik hazájukat.
Más országok támogatására számít a külügyminisztérium
A CNN szerint az amerikai külügyminisztérium arra törekszik, hogy más államokat is rábírjon az ICC-vel való szembefordulásra. Egy neve elhallgatását kérő tisztviselő elmondta, hogy azok az országok, amelyek nem utasítják el a bíróság „hamis felhatalmazását”, miközben amerikai támogatásra támaszkodnak, jelentős következményekkel, köztük szankciókkal, beutazási tilalmakkal és vízumok visszavonásával nézhetnek szembe.
Jogászok kritikája
Nemzetközi jogi szakértők kritikusan viszonyulnak Rubio kijelentéseihez, mondván, hogy félreértelmezi az ICC jogköreit. Kenneth Roth, a Human Rights Watch korábbi vezetője rámutatott, hogy az ICC nem állítja, hogy hatásköre lenne az Egyesült Államok területén elkövetett cselekmények felett. Roth állítja, hogy Rubio érvei valójában a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozva eltakarják azt a szándékot, hogy az amerikaiak által külföldön elkövetett háborús bűncselekmények büntetlenül maradjanak.
A történelmi kontextus
Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok nem alakult meg a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statúm alapján, ám ez nem gátolja a bíróságot abban, hogy olyan esetekben eljárjon, amelyek az ICC joghatóságát elfogadó országok területén történtek. A Trump-kormányzat alatt korábban támogatták az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálását, ugyanakkor éles kritikát fogalmaztak meg a bíróság tevékenysége ellen is, különösen, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ügyében elfogatóparancsot adtak ki.
Rubio állításainak következményei
Trump második ciklusának elején „nemzeti szükséghelyzetet” hirdetett ki az ICC amerikai és izraeli érdekeket sértő döntései miatt, belépve a bíróság vezetőinek és bíráinak szankcionálásába. Raed Jarrar, a Dawn jogvédő szervezet vezetője kifejtette, hogy Rubio támadásai az ICC ellen viszont nemcsak a bíróságot célozzák, hanem a második világháború utáni, alapelveken nyugvó nemzetközi rendet is megingathatják. Jelenleg még nem világos, hogyan befolyásolják Rubio „felszámolási” égetettségét a bíróság működését valójában.
