Az AJBH rejtélyes eltüntetése: Dokumentumok, amelyek a társadalmi igazságtalanságra világítanak rá
Mint ahogy azt már több forrásban is megemlítettük, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) az elmúlt hétvégén drámai lépést tett: titokban eltüntette a honlapjáról a volt nemzetiségi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet állásfoglalásait. Ezek között szerepeltek a romák diszkriminációjával kapcsolatos, az önazonossági törvényre reflektáló, valamint az egyházi iskolák roma gyerekek szegregációjában betöltött szerepét tárgyaló dokumentumok is.
A törlés előtt a szükséges állásfoglalásokat lementettük, és most ezeket a közvélemény számára elérhetővé tesszük. Az AJBH legfrissebb közleménye értelmében a biztoshelyettes legújabb állásfoglalásai „jogsértő módon” készültek, és nem feleltek meg a szigorú eljárási szabályoknak, így nem minősülnek hivatalos dokumentumnak. A közlemény szerint az előzőleg közzétett állásfoglalások, amelyek szeptember 26. előtt születtek, később újra elérhetők lesznek.
Felnagyított társadalmi problémák
Az eltüntetett dokumentumok között kiemelkedő helyet foglal el az egyházi iskolákról szóló jelentés, amely döbbenetes részletekkel mutatja be, hogy milyen mértékűvé vált a roma gyermekek elkülönítése az egyházi és állami iskolák között. Míg egyes állami intézményekben a roma diákok aránya akár 60-90% is lehet, a református vagy katolikus iskolákban ez az arány gyakran pár százalékra csökkent. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a romák elkülönítése mögött az egyházi iskolák felvételi gyakorlata áll, amely nem nyíltan diszkriminatívnak tűnik, ugyanakkor a rejtett költségek és az elvárások révén sikeresen távol tartja a roma családokat az intézményektől.
Ezek a gyakorlatok nem csak hogy növelik a lemorzsolódási arányokat, hanem súlyosan rontják az állami iskolák színvonalát is, ahogyan a minőségi pedagógusok is elhagyják ezeket az intézményeket. Az egyházi fenntartók magukat egyszerű szülői igények kiszolgálóiként definiálják, ám bevallják, hogy nem foglalkoznak a roma tanulók felvételével, pusztán a helyi közösségek ellenállása miatt. Az ombudsman javasolja, hogy az egyházi intézményeket jogszabály kötelezze a hátrányos helyzetű gyermekek arányos befogadására, új iskola pedig csak akkor legyen alapítható, ha az nem idéz elő szegregációt.
A romák elleni kirekesztés jogi normalizálása
Egy másik eltüntetett dokumentum a „helyi önazonosság védelméről szóló törvény”, amely a romák elleni faji alapú kirekesztés jogi kereteit szabályozza. Ez a törvény, amely a „helyi identitás” nyelvébe bújtatva széles diszkrecionális jogköröket ad az önkormányzatoknak, már több mint száz településen vezetett a romák betelepülését korlátozó rendeletek megszületéséhez. A jelentések azt mutatják, hogy a törvény által legitimált gyakorlat súlyosan veszélyezteti a társadalmi békét, mivel felerősíti az etnikai törésvonalakat és legitimálja az előítéleteket.
Szalayné Sándor Erzsébet figyelmeztet, hogy a helyi identitás védelme nem lehet ürügy a legkiszolgáltatottabb csoportok kirekesztésére. A javaslatok között szerepel, hogy a jogállamiság, az egyenlő bánásmód és a nemzetiségi jogok erősebb érvényesítése érdekében sürgősen felül kell vizsgálni a vonatkozó szabályozásokat és, ha szükséges, azokat hatályon kívül kell helyezni.
Összegzés
Az AJBH lépései nemcsak a jogi keretek módosítását célozzák, hanem a társadalmi érzékenység erősítését is. Az eltüntetett dokumentumok, amelyeket most elérhetővé tettünk, rávilágítanak arra a sürgető problémára, amely a romák diszkriminálását övezi. Ezek az alapvető kérdések nem csupán jogi, hanem etikai dimenziókkal is bírnak, amelyek a társadalom egészének hangsúlyos részévé kell, hogy váljanak, ha valódi változást szeretnénk elérni.
AZ ÁLLÁSFOGLALÁS ITT OLVASHATÓ: Állásfoglalás PDF
AZ ÁLLÁSFOGLALÁS ITT OLVASHATÓ: Állásfoglalás PDF
Forrás: qubit.hu/2025/11/19/kozzetesszuk-az-ajbh-oldalarol-eltuntetett-dokumentumokat
