Visszaszerezhető-e Hatvanpuszta? – A korrupció újabb epizódja
A magyarországi korrupciós problémák súlyát évről évre egyre inkább megérthetjük, hiszen a becslések alapján az elmúlt húsz év alatt körülbelül 30 ezer milliárd forint veszett el jogellenes ügyletek következtében. E visszaélések feltárásáért felelős új intézmény, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), a kormány ígérete szerint képes lesz a közpénzügyi korrupció nyomait felderíteni, és számon kérni az elkövetőket. A Tisza-kormány már a választási kampányban bejelentette az NVVH megalakítását, amely a közvagyonvesztés, vagyonkimentés és jogellenes magánvagyon-gyarapodások ügyében fog nyomozni.
Az NVVH feladatai közé tartozik többek között az autópálya koncessziók, lélegeztetőgépek beszerzése, valamint a Covid-tesztek és vakcinák ügyének kivizsgálása. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója megfogalmazta, hogy az NVVH olyan ügyészségi feladatkörökkel fog bírni, amelyek segítségével kiterjesztett felelősséggel nézhetnek szembe a korrupcióval. A tervezet kidolgozásának hátterében álló jogalkotási folyamatok során a parlament hétfőn elfogadta az NVVH-t létrehozó törvénymódosítást.
Az NVVH elnöki pozícióját az Országgyűlés kétharmados támogatásával fogják betölteni, így a hivatal működése politikai irányítás nélkül történhet. Ennek ellenére Ligeti figyelmeztetett arra, hogy a közpénzek kezelésében érintett ügyek rendkívül bonyolultak, mivel sok esetben több száz vagy akár több ezer tanú és sértett lehet. E kihívásra való tekintettel a rendkívül szakképzett szakemberek alkalmazása elengedhetetlen az NVVH hatékony működéséhez.
Magyarország korrupciós helyzete
Magyarország a nemzetközi korrupciós indexek szerint továbbra is az egyik legkorruptabb uniós tagállam, hiszen a legfrissebb adatok szerint a 2025-ös globális korrupciós indexen a 84. helyen állunk 40 ponttal, holtversenyben több más országgal. A Transparency International felméréseiből kiderül, hogy a közszektor bűnözésének csökkentésére tett kísérletek, a nepotizmus, valamint a közügyek átláthatósága kritikán aluli szintet mutat.
Hatvanpuszta – A korrupció szimbóluma
Hatvanpuszta területe már régóta a magyar korrupció jelképévé vált. A terület átalakítása 2019 óta gyors ütemben halad, hiszen Orbán Győző, a volt miniszterelnök apja vette vezetése alá a birtokot, amelyen a közvagyon felhasználásával épültek luxusépületek. Az építkezések ára és a politikai befolyás elősegítette, hogy ezek a projektek túlárazottak legyenek, és Ligeti véleménye szerint a közlekedés és a társadalmi szolgáltatások számára egyaránt haszontalanok is maradnak.
A jövőbeli lépések és kihívások
Az NVVH által végzett vagyonvisszaszerzési folyamatok során felmerülhet a nehéz kérdés: valóban sikerül-e visszaszerezni az elveszett közpénzeket? Ligeti kiemelte, hogy az effektív vagyonvisszaszerzéshez fontos lépés, hogy a közigazgatás közelítse meg a tényleges problémát, és hogy az NVVH megfelelő jogkörökkel bírjon. Az ügyek feltárása nemcsak a büntetőjog keretein belül lehetséges, hiszen a korrupcióval kapcsolatos eljárások számos polgári jogi ügyet is érintenek.
Hatvanpuszta és más hasonló ügyek kivizsgálása, valamint a politikai és üzleti érdekek közötti határok tisztázása elengedhetetlen feladat lesz az új hivatal számára. Ligeti hangsúlyozta, hogy a jövőben minden erőfeszítés ellenére is évekbe telhet az ügyek végleges kiderítése, ami ismét türelmet kíván a közvéleménytől, míg az új hivatal bizonyítja hatékonyságát és függetlenségét.
