Fizetett hirdetések és AI-videók
A Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) legújabb, február 4-én megjelent AI kampányvideója, amely egy fiktív beszélgetést ábrázol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter között, komoly politikai hullámokat keltett. Az alkotás film noir stílusban készült, és az elnök asszony arról tájékoztatja Pétert, hogy Magyarországnak sürgősen pénzt kell küldenie Ukrajnába a választások után.
A kampányvideót azonnal népszerűsítette a kormánypárti média, köztük Orbán Viktor is megosztotta, felhívva a figyelmet arra, hogy bár ez a tartalom mesterséges intelligencia által generált, a lehetséges rossz döntések következménye valósággá válhat április 12. után.
Politikai és jogi reakciók
Magyar Péter a videó közzétételét követően reagált is, hangsúlyozva, hogy a tartalom célja a választók megtévesztése, és bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz az ügy érdekében.
A NEM a videó publikálása utáni napon kezdte meg a videó hirdetését a Meta platformján. A kampány során további hirdetéseket is indítottak, ám a Meta a politikai hirdetések terjesztésére vonatkozó szabályok miatt levette azokat. Ennek ellenére a hirdetések közt volt olyan, amelyre több mint 700 ezer forintot költöttek.
Hirdetések elérése és célzása
Péntek délután három aktív hirdetés volt látható, amelyek már 22 órája futottak, célzottan az 55 évesnél idősebb korosztályra. A hirdetések egyéni megtekintéseinek száma 392 ezer, 362 ezer és 343 ezer volt. Mivel a hirdetések elérése között lehet átfedés, legalább 392 ezer egyedi nézőhöz biztosan eljutott a kampány.
Érdemes megjegyezni, hogy a NEM korábban is folytatott hasonló AI-videó kampányokat, és a Meta politikai hirdetésekkel kapcsolatos döntései folyamatosan érintik a politikai tájat. Az EU politikai hirdetések átláthatóságát célzó rendeletének megsértése is felmerülhet, mivel a megosztott hirdetések nem tartalmazták a szükséges információkat.
A Mandiner cikkének hatása
A Mandiner kormányközeli lap is foglalkozott a videóval, furcsa cikkben tálalva a fiktív beszélgetést, mintha az valós esemény lett volna. A cikk címe és bevezetője azonnal valóságnak állította be a digitálisan létrehozott felvételt, míg a szöveg további részében a fikció és valóság határvonalai elmosódtak.
Az ilyen típusú tartalom nemcsak a politikai diskurzusra van hatással, hanem felveti a kérdést, hogy miként kezelik a közösségi médiaplatformok a politikai hirdetések közzétételét és az azokkal kapcsolatos szabályokat. A NEM aktivitása és a hirdetések elérhetősége fényt vet a politikai kommunikációk új formáira, amelyek az AI technológiát kihasználva formálják a közvéleményt.
